Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - A politikai érzületek szerepe a mai társadalomban. Első közlemény

4 DÉKÁNY ISTVÁN aláássa a politikai szervezet a katonai szervezet erejét. 1918-ban Lenin önkéntesekből alakította meg ú. n. vörös gárdáját. 1923-ban egy másik sereget is szerveztek, az ú. n. vörös munkás- és paraszthadsereget. Ez utóbbi rengeteg bajt okozott, a paraszt még a katonaruhában is ellenforradalmár maradt ... A végén a Szovjet kénytelen volt még egy sereget felállítani — saját hadseregével szemben való védelemül, ahol több volt a munkás, mint a paraszt. Jelenleg ez az orosz szovjethaderő magva, amelynek hivatása a hadsereg többi részének sakkbantartása». íme a helyzetkép. Az új, felcsigázott érzületet mintegy koncentráltan tartják, hátsó rohamcsapatban, «sakkbantartás» céljára, mert a felszított új politikai érzület — nem általános. Sajátos jelenség ez : mindenki valljon színt ; követelik : «mondd meg, minő az érzületed és különbözőkép bánok veled, — bárha nem tettél is semmit)). Az embertelenségek egész áradatát teremtheti meg ez a felfogás ; vad érzület és fanatizmus ez, mely rémületkeltő béklyója besúgások folytán a társadalomnak. 2. A ((politikán élet lényege. Mielőtt a politikai «érzület» lélektani kérdésére térnénk, néhány szót keh szólnunk arról, hogy mi az : «politikai»? Ha azt kérdezem, mi az etikai, tudom, hogy valami, ami a jó avagy rossz irányába esik, az esztétikai a szép vagy rút irányába, a gazdasági az, ami a hasznos vagy terméketlen, avagy a káros irányába esik. De mi az — politikai? Sajátoskép erre a kérdésre gyakran azt feleljük : az, ami az állam érdekét illeti, ami az államélettel összefüggésben van. Carl Schmitt1 itt egy igen finom hozzátételt tett, amely meglepő egyszerűsége mellett meglepően találó. «Politikai» nemcsak az állammal kapcsolatos valami, hanem az állam létét érinti végeredményben, s amidőn ily kérdés felmerül, egy viszony-kérdés bukkan mindig előtérbe : barátról vagy ellenségről van-e szó.2 Nem politikai kérdés az, ami jelentéktelen, nincs kihatással az állam létére. Nem politikai kérdés pl. az, hogy vannak-e Magyarországon barátai a klasszikus zenének szövetségbe tömörülten, de már politikai kérdés az, hogy vannak-e Magyarországon barátai az anarchista irodalomnak szövetségbe tömörülten — még ha nem cselekednek semmit könyvolvasáson kívül. Ez a szövetkezet már nem lehet közömbös az állam létére nézve, tehát politikai 1 Der Begriff des Politischen. (Wiss. Abh. zur Philosophie, Politik u. Geistesgesch. X.) 1932. 14, lk. 2 Die spezifische politische Unterscheidung, auf welche sich die politischen Handlungen und Motive zurückführen lassen, ist die Unterscheidung von Freund und Feind.