Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - A politikai érzületek szerepe a mai társadalomban. Első közlemény

2 DÉKÁNY ISTVÁN letek vizsgálata. Történeti mozgalmakat hidegen leírni lehet, de megérteni nem lehetséges a politikai s más érzületek intenzív átélése nélkül. Érzület nélkül csak száraz krónika a történelem, melyből sem a mozgalmak irányát, sem erejét nem lehet átélni. Bennünket társadalometikai, majd történeti vizsgálatok vezettek az «érzületek» merőben elhanyagolt témakörébe. De a jelenkor látása is megmozgatott. így többféle szempont egyszerre került szóba : a történeti fejlődés lélektani oka, a társadalom jelen helyzete és a társadalmi étosz általános elemzése. Talán épp az a körülmény, hogy ilynemű szemléleti anyag nem állt rendelkezésre a pszichológusok átlaga számára, vezetett arra a helyzetre, hogy (érzület»-analízis nincs, még ott sem, ahol — mint M. Schelernél — ez egyenesen központi kérdéssé válhatott volna. Üj területen, rögös talajon járunk, tehát első célunk a politikai lélektan mezejének első bejárása, ahol határozottan kitűzzük az első fixpontot, azaz mintegy háromszögelési pontot, az «érzület» problematikáját, majd «traszirozzuk» a területet. Egyes fejezetekben a kiindulási fixpont után célunk már csak a fő jelzőoszlopok kitűzése lehet : merre terjed a felvételezendő térszín. Vázlatokat adunk tehát, de ha in statu nascendi mutatunk is be egyes kérdéseket, oly problémaföltevésre vállalkozunk, mely e kérdések elméleti és gyakorlati fontosságát kidomborítja. Szeretnők, ha minél többen kísérelnék meg kitölteni a hézagokat. i. A politikai érzületek jelentőségének kétféle megítélése. A politikai érzületek szerepe főképp izgatott időkben tűnik ki. Oly (dzgatott» időszakokról szólunk, melyeket kivált egy háború, gazdasági vagy politikai válság, esetleg egy természeti katasztrófa is. Beleszámítjuk az oly éveket, amidőn az életformákba vetett hit gyorsabb ritmusban van átalakulófélben. Tehát ma alkalmas az idő mindenkép a tanulmányozásra. Izgatott időkben, mikor a tömegek megszokott politikai világképükből kiábrándultak, avagy midőn egy új rendszer még nem bírt stabilizálódni, a kivezető utak nem tudtak tisztázódni, az érzületek kérdése akarva-nemakarva előtérbe kerül, az érzületek revíziója lesz az első cél. Békeidőben fordítva áll a dolog, az érzület nem látszik súlyos kérdésnek. Nemrég a nyugati államokban élő társadalmak odajutottak, hogy a politikai érzületek hiányát kényelemszemponttá tették. Érzülethiány szinte egyetemes társadalmi elnézésben részesült. Meglehetnek a pillanatnyi előnyei, belső harcok közelgő fellegei nem nyugtalanítók, azonban ezt nem tartjuk véglegesíthető állapotnak, nem