Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - A ZSIDÓK VOLTAK-E A MODERN KAPITALIZMUS MEGALAPÍTÓI?

130 ANDRÉ-E. SAYOUS kodók számára hasznos ügyködéseiknek, hosszú ideig támogatásra találtak az udvarnál. A keresztesháborúk szelleme azonban, amely a a ((katolikus királyokat)) a hitetlenek ellen fordította, rendkívül megnehezítette az udvar helyzetét és szükségszerűen magával hozta, hogy egy nap azután a zsidók ellen is rendszabályokat foganatosítsanak ; sok habozás után 1492-ben kiűzték őket Spanyolországból. Nagyon lehetséges, hogy Spanyolországban a zsidók egészen addig «serkentö» befolyást gyakoroltak a kapitalizmusra ; arra azonban nem volt módjuk, hogy ennél többet tegyenek, különösen a kereskedelmi eljárások tekintetében. A zsidóknak Spanyolországból történt kiűzetése több legenda számára szolgált alapul. Azt a mende-mondát, amely az általunk tanulmányozott korszakra vonatkozik, Kayserling adta elő Christoph Columbus und der Anteil der Juden an den spanischen und portugesischen Enídeckungen című könyvében. Eszerint nemcsak hogy a zsidók pénzelték volna Kolumbusz első útjait, hanem nagy számban maguk is áthajóztak az Újvilágba, ahol a XVI. századtól kezdve jelentős szerepet, olykor uralkodó szerepet játszottak a gazdasági életben. Mindjárt sietünk azt is megjegyezni, hogy Sombart ezeknek a állításoknak jelentőségét csak még jobban fokozta a maga túláradó képzelőtehetségével. Már Rachfahl kimutatta, hogy itt nyilvánvaló túlzásokkal állunk szemben. Abból ugyanis, hogy Kolumbusz pénzügyi támogatói között maraniták is voltak, s hogy elkobzott zsidó javakat is felhasználtak Kolumbusz második útjának megszervezésénél, nem lehet még fontosabb következtetéseket levonni. H. Waetjen, aki a kérdést szigorúan történelmi szempontból tanulmányozta, nem tapasztalta másutt a zsidók befolyását, egyedül csak a portugál gyarmatokon. Mi magunk is hosszasan tanulmányoztuk a XVI. századbeli SpanyolAmerikára vonatkozó adatokat és okiratokat s tanulmányaink ugyanezzel az eredménnyel jártak. III. A részvénytársaságok és a tőzsdei technika kialakulásának, valamint a jegybankok megjelenésének korszaka. Észak-Európa a XVII. és XVIII. században. A kereskedelmi társaságok, amelyek először egyszerű érdekcsoportosulások voltak, és a tőzsde, amely kezdetleges formájában üzletemberek egyszerű találkozási helye volt, mindjárt a XVII. század elején modern jelleget öltöttek Hollandiában. Holland polgárok és kereskedők 1594-től kezdve «közönséges» társulatokat alakítottak, hogy így közösen, együttes erővel hajókat