Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - A ZSIDÓK VOLTAK-E A MODERN KAPITALIZMUS MEGALAPÍTÓI?

A ZSIDÓK VOLTAK-E A «MODERN KAPITALIZMUS MEGALAPÍTÓD) 129 Amerika felfedezésének abban a mértékben lett hatása a kontinentális kapitalizmusra, amilyenben az értékes fémek érkezése növelte a látszólagos gazdagságot és szaporította a fizetési eszközöket, Amerikának az a hatása azonban inkább a forgalmat tette sűrűbbé és élénkebbé, mintsem módosította a technika jellegét. Ez az általános megállapítás érvényes az egész XVI. századra. Mindaz, aminek eredetét ettől a korszaktól vélték számíthatónak, megvolt már az előző századokban. A Fuggerek a század első felének folyamán másokat háttérbe szorító, uralkodó helyet foglaltak el a nemzetközi pénzemberek között. Tevékenységük kiterjedt Magyarországtól és Lengyelországtól Spanyolországig, Antwerpentől Nápolyig és a legkülönbözőbb területeken megnyilvánult: kölcsönök, adóbérlések, bányaüzemek épúgy benne foglaltattak, mint egyéb pénzkereseti módok, még mezőgazdasági területek kiaknázása is az Újvilágban. Mindezt a banktechnika felhasználásával cselekedték, de misem engedi meg annak feltételezését, mintha ezt a technikát tökéletesítették volna. Saját pénzforrásaikkal és saját hitelükkel dolgozva, egyszerűen csak gazdagabbak voltak, mint az előző nemzedékek tőkései. Csaknem egész Európában a zsidók a XIV. százada folyamán is megmaradtak előző életkörülményeik között. Egyszerűen csak megtűrték őket s nem űzhettek más tevékenységet, mint a kis pénzkölcsönző mesterségét, az ugyancsak egyszerű hagyományok szerint. Ha azonban csak kevés zsidó volt is egész Olaszországban, elég tekintélyes szám jutott belőlük Rómára, majd, amikor a pápák ott tartózkodtak, Avignonra, s különösen sok volt a zsidó Spanyolországban. Csaknem az egész XIV. században a zsidók továbbra is jelentős szerepet vittek az aragóniai királyság gazdasági életében. Meglehetősen nagy számban maradtak fenn szerződések ennek a századnak végéről és a következő század elejéről, amelyek ezt bizonyítják. A zsidók betársultak pénzveréshez vagy más üzletekbe ; tőkéket bocsátottak a messze induló kereskedők rendelkezésére, vagy ők vettek át pénzt gyümölcsöztetés céljából, avagy árúkat vállaltak bizományba, hogy azokat eladják a külföldön, még Egyiptomban is. Ők voltak az állam bankárjai, úgyis, hogy kölcsönöket folyósítottak neki, úgyis, hogy bérbe vették az adókat, vagy pedig akként, hogy magukra vállalták a közpénzek beszedését, illetve eljuttatását más helyekre. Ilyen tevékenységük miatt azután egyre sűrűbben támadtak népmozgalmak a zsidók ellen. Ezek a lázongások a XIV. század vége felé oly gyakoriak és annyira hevesek lettek, hogy 1391 után a zsidók közül, aki csak tehette, eltávozott Barcelonából. Castiliában a zsidók, hála pénzügyi képességeiknek és az ural-