Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 2. szám - A ZSIDÓK VOLTAK-E A MODERN KAPITALIZMUS MEGALAPÍTÓI?

128 ANDRÉ-E. SAYOUS ban pénzügyi jelleget öltött, bár megmaradt a kereskedelmi kapitalizmus pótlékának. Az ilyen természetű kölcsönök által szerzett nyereségek megszilárdították a tőkevagyonokat és növelték a kapitalisták számát; a mozgékonyabbak, vagy szerencsésebbek aránylag jelentős összegeket tudtak elhelyezni nagyon különböző üzletekben. A technika azonban ezzel nem módosult : az uralkodóknak, vagy köztársaságoknak adott kölcsönök megtartották egyénimüvelet-jellegüket, illetve olyan műveletek jellegét, amelyeket meghatározott számú egyének kötöttek, nem találták meg azonban a módját annak, hogy miként mentesítsék a nagy pénzkölcsönzőket egészben, vagy részben a tehertől és a kockázatoktól, amelyek reájuk nehezedtek, vagyis miként hárítsák át azokat másokra. Különösen fontos módosítások történtek a XV. század közepe felé. Ezek a változtatások kapcsolatban voltak azzal, hogy a törökök elfoglalták Konstantinápolyt. Ennek folytán ugyanis főképpen az olaszoknak ki kellett szélesíteniök régi piacaikat és új piacokat kellett teremteniök nyugati és északi Európában, ahová azután elvitték tőkéiket és egyben üzleti tapasztalataikat is. Amíg Medici Lőrinc ura volt Firenzének, a Mediciek kereskedőháza nemzetközi szerepet játszott. Firenze más polgárai szintén tevékeny kereskedő-bankároknak bizonyultak. A genovaiak nem annyira banktechnikusok, mint sokkal inkább kapitalisták voltak, akik vagyonuk számára folyton előnyös elhelyezési lehetőségek után kutattak. Mint ilyenek, nagy befolyásra tettek szert Londonban, Brugesben, Portugáliában és Spanyolországban ; ebben az utóbbi két országban különösen azután, hogy a portugálok új utat találtak kelet felé. Európa északi részén és különösen Észak-Németországban, (Augsburg, Nürnberg) a meggazdagodott iparosok és kereskedők, akiket érzékenyen sújtott az eladási lehetőségek csökkenése Olaszország felé, kifejlesztették kölcsönműveleteiket és jelentős részesedéseket vállaltak Tirol ezüstbányáiban. Ez volt a forrása a nagy vagyonoknak, minők a Fuggereké, Meutingeké, Welsereké, Tuchereké, Imhofoké, akik dúsgazdag és hatalmas pénzemberek lettek a XVI. században. Amerika felfedezése először arra késztette az embereket, hogy vizsgálják meg, milyen eljárásokat kell alkalmazni az Óvilág és az Újvilág közötti kereskedelemben, továbbá, hogy miként kell átültetni az utóbbiba Spanyolország gazdasági intézményeit. A kereskedelmet a régi módszerek szerint látták el pénzzel és szervezték meg : kölcsönök, főként tengeri kölcsönök révén, amelyek fölöslegessé tették a biztosítást, az eladásokat pedig képviselők, vagy a régi commenda kereskedőihez és kapitalistáihoz hasonlítható társak útján végezték, ami magával hozta mindazokat a visszaéléseket, amelyeknek elkövetésére az ellenőrzés nehézsége csábított.