Társadalomtudomány, 1932 (12. évfolyam, 1-4. szám)

1932 / 1. szám - A politikai érzületek szerepe a mai társadalomban. Első közlemény

A POLITIKAI ÉRZÜLETEK SZEREPE A MAI TÁRA politikai lélektan nem müveit területe a társadalom lélektanának, amit bizonyára annak tulajdoníthatunk, hogy a pszichológusok szinte kivétel nélkül távol állanak a politikai élettől, és ha netalán a politikai élet vezérhelyeire emelkedik is valamelyik,1 nem érez kapcsolatot a lélektan és új hivatása között. Pedig minden politika alkalmazott lélektan. Akadnak viszont olyanok, akik mélyen belemerültek a gyakorlati politikába ;2 ezek ismét nem adnak szakszerű elemzést, hanem csak általános elmélkedéseket. Újabban mintha a karakterológusok kezdenének felfigyelni a politikai lélektanra ; egyelőre nincs hozzá sem történeti, sem politikai életszemléletük, s egész problematikájuk ma még távol áll az eleven élettől.3 A politikai lélektan az emberi akarás területén mozog és ismeretes, hogy a mai lélektan éppen az akarat pszichológiája terén mutatja az legérezhetőbb hiányokat. Ma valójában sem az egyéni; sem a társadalmi pszichológia nem ad egy darab téglát a politikai pszichológia épületéhez. Igen jellemző a mai helyzetre az, hogy az «érzületek» központi kérdésének vizsgálatát a lélektanok mellőzik, holott az érzület a legbeszédesebb, sui generis etikai és politikai lélektani kérdés. Sokféle érzületről beszélhetünk, így vallásos, erkölcsi érzületről. Látni fogjuk, a politikai érzület egészen sajátos valami, erő van benne, egész lelkivilágunkat magával sodorhatja. Hol olyan, mint egy lappangó parázs, hol hirtelen fellobbanó láng. Ennek a fényénél látjuk meg a történeti élet alapáramlatainak dinamikai anyagát. így a történettudományra nézve is igen fontos a politikai érzü1 így W. Hellpach, a geopszichológiai kérdések szakavatott vizsgálója, ki egy német középállamnak lett a miniszterelnöke. 2 Ilyen Graham Wallas, ki a londoni egyetemen tanárkodott. Humán natúre in politics. 1908. Ném. ford. is. 3 Ilyen a karakterológia ismert művelőjének, Fr. Künkéinek : Grundzüge der politischen Ckarakterkunde 1931. c. műve. Egész ferdén rajzolja meg a témakört. Társadalomtudomány I SADALOMBAN. Első közlemény. —