Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - A szellemi munka válsága. Dr. Kornis Gyula választmányi tag előadása

26 KORNIS GYULA egybe a bizottság ; számosat közzé is tett Enquéte sur les conditions du travail intellectuel című sorozatában, mely kétségkívül tanulságos anyag a szellemi munka válságára (la crise de la vie intellectuelle) nézve. A bajok megállapításánál a bizottság azonban alig tudott továbbhaladni. Gyakorlati eredményei lényegében jelentéktelenek: nemzetközi könyvcsere, tanár- és diákcsere, a nemzetközi kongresszusoknak nyilvántartása, nemzetközi ösztöndíj akció stb. Ami komoly segítséget az egyes tudományos intézkedéseknek s egyetemeknek közvetített, azt a Carnegie- és a Rockfeller-féle alapítványok adták. Munkásságának egyedüli értéke inkább propaganda] ellegű : sok külső mozgolódása és papiroshalmaza belekalapálni iparkodott a világ közvéleményébe a szellemi munka jelentőségét. Érdeklődése inkább csak a tudomány, a kutatás, a főiskolák, a könyvtárak ügyére korlátozódott, semmint a szellemi munkások nehéz helyzetére, bár a meginduláskor az utóbbi kérdés állott előtérben. A szellemi munkások szomorú anyagi helyzete javításának aggasztó problémáját egyszerűen rábízta a Nemzetek Szövetsége a fizikai munkások nemzetközi védelmére alapított másik szervére, a Bureau Internationale du Travail-m. (Nemzetközi Munkaügyi Hivatal.) Ennek az intézménynek külön bizottsága alakult a szellemi munkások ügye számára. A szellemi munka válságának problémáját is úgy oldotta meg tehát a Nemzetek Szövetsége, mint az emberiségnek annyi más sarkalatos kérdését : egy tanulmányozó bizottság jótékony homályába temette el. De ez a bizottság is csak kis függeléke a fizikai munkások sorsát segíteni hivatott intézménynek. A szellemi munkások eddigi nemzetközi szervezkedésének balsikere egészen természetesnek tűnik fel, ha újra emlékezetünkbe idézzük mindazt, amit fönnebb a szellemi munka és munkás természetére és a nemzeti élethez való viszonyára nézve kifejtettem. A szellemi munkás hivatása s munkaköre annyira szorosan egybeforr egy-egy ország nemzeti életével, hogy a szellemi munkásmozgalom sohasem lehet oly értelemben nemzetközi, mint a fizikai munkásságnak vagy a nagytőkének szervezete. A nemzetközi szellemi munkásmozgalom — a tudományos együttműködést nem számítva, mely az észnek ((intézményesen)) biztosított, logikai, tehát egyetemes rendszerén nyugszik — mindenütt túlnyomóan a szellemi munkások anyagi sorsának javítását veszi célba, tehát gazdasági jellegű : mint ilyen gazdasági mozgalom, a fizikai munkásság és a nagytőke nemzetközi szervezeti sikereinek szuggesztiója alatt, szintén a nemzetközi organizáltságtól vár a szellemi élet munkásai számára hatékonyabb eredményeket. Mihelyt azonban ez a nemzetközi szellemi munkásmozgalom az elvont elvi magaslatok ritkább levegőjéből az egyes nemzetek szellemi