Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - A szellemi munka válsága. Dr. Kornis Gyula választmányi tag előadása

A SZELLEMI MUNKA VÁLSÁGA 25 egy állami pénzintézetet kell felállítani, mely nekik hitelt és segélyt nyújt a szépművészetek múzeumának felügyelete alatt. A kongresszus a szellemi munkások napi hivatalos munkaidejének maximumát két-három órában kívánta megállapíttatni, hogy idejük maradjon tanulmányaik állandó folytatására. A szellemi munkásoknak, akik magánalkalmazásban vannak, nyugdíjat követelt. A szellemi tulajdonnak, a természettudományi fölfedezéseknek és találmányoknak védelmét sürgette. Jellemző, hogy az idegen művészektől tiszteletdíjuk tíz százalékát a francia művész jóléti célokra kívánta lefoglalni.1 így fest tehát a valóságban a szellemi munkának a nemzetközi szolidaritás jegyében való szervezkedése. A kongresszusnak természetesen gyakorlati eredménye nem volt. Ugyanígy terméketlennek bizonyult lényegében a Confederazione Italiana del Lavoro Intellectuale (1923), továbbá a mindig úgyis csak szavakba fuló Interparlamentáris Uniónak és a Confédération Internationale des Étudiants-nsik idevágó értekezletei. A Nemzetek Szövetsége az emberiség legmagasabb nemzetközi fórumának igényével indult 1920-ban világtörténeti útjára. Mivel legfőbb célja, a világbéke megteremtése, csak a szellem útjain, az egyetemes emberiség kialakításával érhető el, természetes, hogy a Szövetség kezdettől fogva célba vette a szellemi munka és munkások nemzetközi szervezését. «A Nemzetek Szövetsége — mondotta Léon Bourgeois — a kölcsönös nemzetközi megértés szelleme nélkül nem tud élni.» Evégből már első ülésén megalkotta a Commission de Coopération Intellectuelle-t. Ez látva a szellemi munka és munkások szomorú helyzetét, amely szerte a világon a kultúra haladását veszélyezteti, először a helyzet alapos megvizsgálását tűzte ki céljául, hogy aztán a segítőeszközökről gondoskodhassék. A különböző országokra vonatkozólag e tekintetben egy enquéte générale-t indított meg. Megkérdezte az egyes országokat, vájjon melyek ott a szellemi életet irányító adminisztratív szervek? 1913 óta mekkora költségvetés áll ezek rendelkezésére? micsoda törvények (törvénytervezetek) s főbb rendeletek szabályozzák a tudomány, az irodalom, a művészetek, a szellemi mozgalmak életét általában? milyenek a statisztikai adatok a közoktatásra, a nyomdatermékekre, a szellemi munkások díjazására vonatkozóan? melyek a főbb tudományos irodalmi és művészeti intézmények (könyvtárak, múzeumok, laboratóriumok, obszervatóriumok stb)? mekkorák az ösztöndíjak és alapítványok a szellemi munka serkentésére? milyenek a szellemi kapcsolatok más országokkal? E kérdésekre adott válaszokból hatalmas anyagot gyűjtött 1 G. Schreiber: Geistesarbeiter und Finanzpolitik. Kultur- und Steuer gesetzgebung c. kötetben. Freiburg, 1926. 138 1.