Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - A szellemi munka válsága. Dr. Kornis Gyula választmányi tag előadása

A SZELLEMI MUNKA VÁLSÁGA ^3 exakt : a tehetség kísérletileg megállapítható lélekelemekböl mozaikszerűen össze nem rakható; az egész több, mint az elszigetelten vizsgálható részek puszta összege. Csakis a mechanikusabb természetű szakképesség állapítható meg kísérleti úton, de nem a lélek-egész, pedig csak az eleven egész ember egyedül az alkotó géniusz. A szubjektív kedv valamely pályára mindig a legfontosabb feltétel marad. A pályaválasztási tanácsadás mindenesetre igen jelentékeny tényező lehet az egyes pályákra vonatkozó statisztikai adatok alapján az ifjúságnak oly hivatáskörökre való terelése szempontjából, melyek még viszonylag nem túltömöttek. Azonban hovatovább minden szellemi pálya maximális telítettségű lesz s így a hivatásnak külső irányítása is mind nehezebbé fog válni. A puszta tanácsadás még nem teremt új állásokat, csak bizonyos mértékig sikeresen irányíthatja a szellemi munkások megoszlásának ekonómiáját. Az élet nagy egyenletébe sokszor csak Y-t ír X helyébe s azt hiszi, hogy a kérdést megoldotta. A további orvosszerek, mint pl. az álláshalmozások korlátozása, a férjes nők állásmegvonása, a szellemi szükségmunkák stb. legfeljebb a baj némi funkciózavarát szüntetetik meg, de nem segítenek organikusan a szellemi munkásoknak a jövőben még csak egyre fokozódó válságán. Ennek csak egy gyökeres orvosszere van : a szellemi munkaalkalmak növelése, a régi állásoknak nem apasztása, hanem szaporítása, a szellemi munka nagyobb megbecsülése. Mindez csak az emberiségnek új gazdasági fellendülésétől várható. A jómódúbb emberiségnek egyszerre nagyobb a fogyasztása a szellemi erőkben és termékekben is, a kenyérkereső társadalmi rétegek több szellemi munkást, több intelligenciát tudnak eltartani. A gazdasági és szellemi élet mély kölcsönhatásban állnak egymással. A gazdasági helyzet fellendülése a szellemi élet virágzásának is forrása ; viszont a szellem felfokozott ereje új gazdasági forrásokat nyit meg. A görög kultúra, filozófia és művészet eredetileg a gazdag gyarmat világban fejlődött ki, csak innen jutott a soványföldű anyaországba ; a renaissance kultúrája érthetetlen az olasz kereskedő és iparos városok megvagyonosodása nélkül; Amerika szellemi energiájának hirtelen kibontakozása az utóbbi évtizedekben a gazdasági prosperity nyomában jár. Viszont a felserkent szellemi munka bizonyos határig csak felfokozza itt is a gazdasági lehetőségek kiaknázását. A szellemi munkások is, amikor helyzetük a világháború óta mind sanyarúbbá vált s a kultúrproletárok egész kolosszusa emelkedett ki a munkátlan emberiség tengeréből, végre szervezkedni kezdenek érdekeik megvédésére országosan is meg nemzetközileg is. Először 1919 őszén Svájcban indul meg a mozgalom. Megalakul a Schweizerischer Biind geistig Schaffender s külön folyóiratot is indít meg Geistesarbeiter címen. Kiáltványukat a szellemi munka magas