Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1931 / 1-2. szám - A szellemi munka válsága. Dr. Kornis Gyula választmányi tag előadása
2 2 KORNIS GYULA sok eloszlásáról, munkanélküliségéről és egyre fokozódó nyomoráról. Mindez nem egyéb, mint az úgyis érzett bajnak számszerű megállapítása. Szükséges diagnosztikai előmunkálat, de még nem segítés. A fizikai munkásokról már régóta készültek ilyen statisztikák. Sőt a fizikai munka és munkás természetének vizsgálatára már új tudományág is alakult : az Arbeitswissenschaft. Miben áll a fizikai munka folyamata? Hogyan bontható részekre, hogyan mechanizálható? Mik a dolgozó emberre nézve a mechanizálásnak, a munka-ekonómia elvének fiziológiai, pszichológiai, gazdasági és társadalmi következményei? A ((tudományos munkaüzem» amerikai gondolata tüzetes vizsgálat tárgyává avatta az ipari munka pszicho-fizikáját, a fáradság és pihenés, a munkásegészségügy és munkásterápia problémáit. Az egyes munkanemekre való alkalmasság pszichotechnikai kutatása két évtized alatt külön tudományággá szélesedett. A fizikai munkának e nagyarányú és sokoldalú vizsgálatával szemben a szellemi munka kutatása csak az általános pszichológiának a figyelemről szóló fejezetére és a differenciálás pszichológiának a tehetségfajokra vonatkozó ágazatára szorítkozik. De állanak-e a szellemi munka szociológiai és gazdasági vonatkozásaira nézve is olyan beható kutatások rendelkezésünkre, mint a fizikai munka és munkás kérdéseire nézve ? Hol kullog a kultúrpolitika elmélete, mely a szellemi munkások sorsának velejébe vág a régóta nagyra fejlődött gazdaságpolitika mögött, melynek reliefjét egyoldalúan mindig csak az anyagi termelés és a fizikai munkás problémái adták meg? Azzal eleve tisztában vagyunk, hogy a szellemi munka tudománya sohasem állapíthat meg olyan exact oksági törvényeket, mint a fizikai munkáé, mert a szellem lényegében sohasem mechanizálható és uniformizálható. A szellem személyes teremtő ereje s merőben egyéni színezete sohasem szorítható szürke általános fogalmak hálójába.1 A falanszter-rendszer lelketlen mechanikája még a fizikai munka világában is végül csődöt mond, a szellem országában pedig egyenest mindenkorra értelmetlen és utópisztikus marad. A szellemi munkások sorsán egyelőre még keveset segítenek a többször ajánlott gyakorlati eszközök is. Ilyen a szellemi munkások számára munkaközvetítő hivatalnak felállítása. De mit közvetít ez a hivatal, ha nincsenek új szellemi munkaalkalmak, sőt a meglevők is aggasztó módon apasztatnak? A németeknek szellemi munkaközvetítő szervei sikertelenek maradtak (L. Prochownik i. m. 83. 1.) A másik eszköz pszichotechnikai természetű : a képességvizsgálat. A szellemi magasabbrendű képességek vizsgálata azonban távolról sem lehet 1 Túlzott igényű /. Luchaire-nek programmja: «I1 faut arriver á connaitre les lois de l'economie intellectuelle aussi bien qué l'on commence a connaitre celles de l'economie agricole, industrielle, commerciale». I. m. 32. L