Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - A szellemi munka válsága. Dr. Kornis Gyula választmányi tag előadása

20 KORNIS GYULA volt. Budapesten több mint kétszerakkora lett a számuk : 17435-ről 37.660-ra szökött fel.1 A szellemi munka válságát, a szellemi munkások elhelyezkedésének nehézségét még csak fokozza a géptechnika tökéletesedése. A fizikai munkások óriási tömege azért munkanélküli, mert a gépek kitúrják helyükből: ha valamikor bizonyos termeléshez 100 munkás volt szükséges, ma, amikor a munkát jórészt a gép végzi, egy-két munkás is elegendő hozzá. Megriadtam, amikor a Niagara vízesés erejét villamos energiává átalakító óriási müveket (Power Station) meglátogattam s a vezető mérnök arra volt büszke, hogy ez a gigantikus mű csak hat munkást vesz igénybe, akik olajozzák a gépeket. A fizikai termelést a géptechnika gazdaságossá tette ugyan, de az emberek millióinak kenyerét rabolta el. Ez a gépszellem most már áttörte a szellemi munka falát is : gép számláz, könyvel, készíti a napi kimutatást, a bérlistát, a folyószámlakivonatokat, címeket ír és sokszorosít, felveszi a diktált szöveget s mindjárt le is írja. Az irodai üzemek is agyonracionalizálódnak és mechanizálódnak — s fölöslegessé teszik az embert, nyomorba döntik az alsóbbrendű szellemi munkások hatalmas seregét. A szellem kitalálta őket s most ők gyilkolják a szellemet. A szellemi munkásoknak végzetes szaporodása természetszerűen fejleszti ki a szellemi árupiacon a versenyt, lenyomja és devalválja az átlagos szellemi munka értékét. A szellemi munkások fizetése mindenütt a világon viszonylag csökken, szinte abban az arányban, ahogy számuk növekedik. Elmosódik a határ a fizikai és a szellemi munka honorálása között. Ezt a mi gazdasági elesettségünkben sok példán szemléltethetnők. Azonban a gazdag Franciaország kultúrpolitikusa is arról sopánkodik, hogy «az utcaseprő jobban van fizetve, mint a fiatal fizikus a párisi egyetem laboratóriumában ; a liceum portása annyi fizetést kap, mint a filozófia tanára ; a képes folyóiratok üzemfőnöke háromszorosan több fizetést húz, mint az egyetem legtudósabb professzora)). (J. Luchaire i. m. 28. 1.) A középiskolákba, egyetemekre és főiskolákra való progresszív tódulás vüágszerte a kultúra és demokrácia eszménye szempontjából kétségkívül örvendetes. Mind több embernek van meg a lehetősége, hogy kifejlessze szellemi energiáit s így az emberiség haladását szolgálja, így mind kevesebb szellemi nyersanyag marad kiaknázatlanul. A kultúra teljes demokratizálása, a szellemi javak lehetőleg egyenlő szétosztása, az emberiségnek szellemi kultúrával való maximális telítettsége az emberiség legmagasabb erkölcsi eszménye, történet1 Zentay Dezső: A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében. Budapest, 1930. 39., 76. 1. (Statisztikai Közlemények.)