Társadalomtudomány, 1931 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1931 / 1-2. szám - A szellemi munka válsága. Dr. Kornis Gyula választmányi tag előadása

A SZELLEMI MUNKA VÁLSÁGA 19 mányai mellett kenyerét munkával megkeresni.1 Még pedig milyen munkával ! Csak egy töredékük kapott olyan munkát, mely szellemi hivatáskörükbe vágott. Legtöbbjük egyetemi szaktanulmányától teljesen különnemű munkakörben : ipari, kereskedelmi vállalatoknál, pénzintézeteknél, különféle közüzemekben volt kénytelen kenyerét megkeresni. Sőt nem jelentéktelen részük a fizikai munkától sem riadt vissza, főkép ha ez az esti vagy éjjeli órákra esett, amikor az egyetemi tanulmányt közvetlenül nem zavarta. Elmentek lámpagyujtógátoknak, villamoskalauzoknak, cipőtisztítóknak, hóseprőknek stb. Sokan a nagy szünidőben kerestek mint gyári vagy mezőgazdasági munkások annyit, hogy évközben tanulmányaikat végezhették. Ez a rettenetes létért való küzdelem egyben a szellemi munka lehetőségeért is vívott harc : az ifjúkor magas hőfokú idealizmusának tanúsága. Ez a kálváriaút azonban mégis csak a tanulmányok színvonalának és mélységének, a hivatásétosznak megcsökkenésére vezet. A diploma megszerzése, a qualifikáció öncéllá válik az önzetlen szellemi kultúra és elmélyülés, a gazdagabb lelki tartalom rovására. A tanulók száma az egyetemeken gyors tempóban emelkedik, de a quantitás megöli a qualitást, a nyomorgó tömeg lesüllyeszti a színvonalat. A szellemi munka is a tömegtermelés, a lelketlen elindusztrializálódás képét mutatja. A tiszta elméleti tudományszakok világszerte nem kapnak adeptusokat. Még a viszonylag gazdag Franciaország professzorai is panaszkodnak, hogy az ifjúságból alig akad valaki, aki anatómiára, fiziológiára, elméleti kémiára stb. szentelné magát. Csak olyan szakok érdekük hovatovább az ifjakat, amelyek minél előbb megélhetést, keresetet biztosítanak.2 Bonyolítja a helyzetet az utóbbi évtizedekben, főkép a vüágháború óta, hogy a kereső szellemi pályákra menő nők száma gyorsan emelkedik, az egyetemeket és főiskolákat mind nagyobb rajban szállják meg s minthogy olcsóbb és kisebb igényű munkaerők, a családalapító férfiak kenyerét veszélyeztetik. Joguk van hozzá, mert ők is élni akarnak. Szembeszökő adat, hogy amíg Nagy-Magyarországon ezer kereső közül 37 férfi volt tisztviselő, Csonka-Magyarországon már 57 ; ellenben a nőtisztviselők száma ugyanekkor 31-ről 62-re emelkedett (ezer kereső közül). A megcsonkított országban 10.000-rel több az értelmiséghez tartozó kereső nő, mint Nagy-Magyarországon 1 Martha Éva Prochownik : Die wirtschafüiche Lage der geistigen Arbeiter Deutschlands. Berlin, 1925. 20. L —Georg Schreiber: Die Not der deutschen Wissenschaft und der geistigen Arbeiter. Leipzig, 1923. 51. 1. 2 Lásd ezeket a nyilatkozatokat /. Lachaire: La crise de la science pure. 1922. 10—15. lk. Observations sur quelques problemes de l'organisation intellectuelle internationale. 1923. 18. 1. (Mindkét füzet a Nemzetek Szövetségétől kiadott sorozatban : Enquéte sur les conditions du travail intellectuel.)