Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 1-3. szám - JOG ÉS ÁLLAM

24 H. J. Laski a hatalom puszta kifejezése, a hatalom erkölcsileg semleges, amig meg nem vizsgáltuk tartalmát- Minthogy pedig egyetlen állam sem akarja automatikusan azt, amire az embereket kötelezni kellene, se nem szükséges, se nem kivánatos, hogy szuverén jellegét elfogadjuk. Az államnak önmagán túli elvekből kell a maga jogát leszármaztatnia, ha azt akarjuk, hogy politikájának karakterénél fogva erkölcsileg érvényes igénye legyen az emberek hódolatára. Minden más összefüggésben a jognak minden jogcíme hiányzik elismerésünkre, kivéve a hatalom meztelen érvényesítését az engedelmesség kikényszerítése végett. V. A probléma nemzetközi részéről sem szabad elfeledkeznünk. A szuverén állam doktrínája két úton válik a nemzetközi jog elméletévé. Egyfelől kiindulási pontját képező előfeltevések szigorú logikájánál fogva kénytelen kitartani a mellett, hogy mivel a jog az állam akarata, a nemzetközi vonatkozások egyetlen szabálya sem rendelkezik a jog erejével, hacsak az állam nem járul hozzá; másfelől, főkép Hegel befolyása következtében, annál az érvnél fogva, hogy az állam az erkölcsi értékek végső megtestesülése, felteszi, hogy nemzetközi szabályok csak annyiban érvényesek, amenynyiben az államnak tetszik elfogadni őket a maga céljaira. Minthogy az állam az engedelmességnek és odaadásnak végső és legmagasabb formája, vagy általában tagadja az államok feletti vagy azokon túli nemzetközi közösségnek a létét; vagy akként érvel, hogy amint az államok kölcsönös életnyilvánulásai alkothatnak ilyen közösséget, úgy annak szabályai sem lehetnek kötelezőek rájuk nézve, hiszen azok az érdekek, amelyeket minden egyes állam védelmez ebben a nemzetközi közösségben, az általa megismerhető legmagasabbak. Az állam akaratát egy azon kívül álló nemzetközi joghoz kötni tehát ártalmas és nem kivánatos. Nehéz mérsékelt kifejezéseket használni annak jellemzésére, hogy ennek a doktrínának bármelyik szempontja mennyire nem kielégítő, Miközben az állam önfenntartását az általa megismerhető legmagasabb kötelességgé teszi, kitart a mellett, hogy az államot nem kötik olyan szabályok, amelyeket nem tekint hasznosaknak erre a célra. A nemzetközi jog az alkalmas doktrínák puszta mennyiségévé válik, amelyet az állam szabadon utasít viszsza vagy fogad el kénye-kedve szerint. Nincs megkötve semmiféle egyezmények vagy szerződések által; nem felelős semmiféle rosszért; nincsenek olyan erkölcsi kötelezettségek, amelyek más államokkal szemben fennálló vonatkozásait szabályoznák. Amint en-