Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - A SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALOMLÉLEKTANI KÉRDÉSEI

A szövetkezeti mozgalom 269 sen százezernél is több tagot számláló alakulások. De még többre: milliókra megy a csoportot alkotó egyedek száma, ha egy-egy kötelék összes szövetkezeteinek összes egyéni tagjait egy csoportnak tekintjük. Ezt így is kell tennünk, mert minden egyes tag nemcsak a saját szövetkezetével, hanem kötelékével, annak többi szövetkezetével és az ezekbe tartozó egyénekkel is kapcsolatban állónak érzi magát. Ezért a kisebb szövetkezetekben, általában az egyes szövetkezetekben a csoport-jellemvonások uralkodnak, ellenben azokban a vonatkozásokban, melyek az egyes szövetkezetek tagjait a központokhoz fűzik, inkább a tömegjellemvonások lépnek előtérbe. Ugy, hogy a lélektani törvények szempontjából is csoportnak inkább csak az egyes szövetkezetek tekinthetők és ezek is csak bizonyos vonatkozásokban, ellenben a nagyobb szövetkezeti egységeknek pszichikuma inkább a tömeglélektan törvényeivel magyarázható. Felmerült végül még a kérdés, hogy a szövetkezeti csoportok is helyet foglalnak-e a fenti értelemben vett szövetkezeti mozgalomban? Természetes, hogy helyet foglalnak, hiszen épen ezek a kollektív akarat érvényesítésének szervei. Habár bennük a szándékok már szilárdabb formát öltöttek, még nem jelentik a törekvések beteljesülését, még nem jelentik a ,.beérkezést", azt az állapotot, melyben már megszűnt, ellenkezőleg, épen a küzdelem formációi. Az elmondottakban feleltünk arra a kérdésre, hogy mi a szövetkezeti mozgalom. Egyben tisztáztuk annak szociológiai helyzetét. Erre szükség volt. Ilyen irányú kísérlet, legalább is a szövetkezeti irodalomban eddig nem történt. így Grünfeld is (Das Genossenschaftswesen volkswírtschaftlich und soziologisch betrachtet) művének címében tett Ígérete ellenére az alapvető társadalomtudományi szempontokat teljesen elhanyagolja. Pedig, hogy ezek mennyire gyümölcsözők, kitűnik abból is, hogy a szövetkezeti mozgalom társadalomlélektani kérdéseinek megoldása számunkra most már igen egyszerű feladat: nem kell egyebet tennünk, mint egyrészt a szociológiai csoport, másrészt a tömeg társadalomlélektani törvényeinek a szövetkezeti mozgalomra való alkalmazását megkísérelni. II. A csoportnak szociálpszichológiai szempontból fontos jellemvonásai Wiese szerint a következők: a) szervezettség, vagyis a funkciók megosztása, b) képzetek a tagoknál a csoportra vonatkozólag és c) hosszabb fennállás után hagyományok és szokások