Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1930 / 4. szám - A SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALOMLÉLEKTANI KÉRDÉSEI
268 Ihrig Károly fázison megy át: hordozói előbb csak tömegszerű állapotban vannak, majd elérik a szervezettebb csoport-formát.1 Ebben az állapotban van a szövetkezeti mozgalom is. Benne megtalálhatjuk úgy a tömegszerű, mint a csoportszerű halmazállapotot. Minden egyes megalakult és működő szövetkezet egy-egy kis csoport. A szövetkezetek kötelékei és központjai ismét csoportok. Csoportnak tekinthetjük végül egy-egy ország összes szövetkezeteit, ha közös szerveket hoztak létre, sőt a világ mindazon szövetkezeteit is, melyek közös kötelékben — a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében — egyesültek. E csoportok mellett megtaláljuk azonban a tömegeket is. Ilyeneket alkotnak elsősorban azok az egyesek, kik — rendszerint bizonyos társadalmi rétegek körén belül — törekszenek a szövetkezeti eszmekörnek megfelelő berendezkedésre; ez a törekvés vagy spontán áll be, vagy szándékosan ösztönzik azt a szövetkezeti szervezetek, de kétségtelen az, hogy állandóan vannak a világnak több helyén kisebb-nagyobb sokaságok, melyek a szövetkezeti csoporttá való alakulás stádiumában vannak és ebben a közös törekvésben megfelelnek a ,,Masse" fogalmának. Emellett megtaláljuk a Wiese szerinti értelmében vett absztrakt tömeget is: amelyben a szövetkezeti törekvés még nem vált ugyan öntudatossá, a gazdasági rend korrekciójára vagy megváloztatására, vagy a saját gazdasági helyzetük megváltoztatására a sorsostársakkal közösen irányuló szándék még nem öltött ugyan konkrét formát, de nagyszámú egyén gazdasági helyzeténél vagy egyéb motívumoknál fogva diszponálva van, hogy szövetkezeti tömeggé váljék, ahol tehát a valóságos szövetkezeti tömeg in posse már jelen van, de in esse még nincs. A szövetkezeti mozgalom tehát a következő társadalmi képződményekben jelentkezik: a szövetkezeti szervezetek mint csoportok, a szövetkezeti szervezkedésre tudatosan törekvők, mint tömeg és a szövetkezetileg szervezhetők, mint absztrakt tömeg. Kétségtelen, hogy a két utóbbi réteg kollektiv akaratának kialakulása a tömegmozgalom törvényei szerint történik. A csoporttá szilárdult részekben ugyan más törvények is érvényesülnek, de lényegében véve a tömegtörvények szerint él ez is. A társadalomtudományban ugyanis nemcsak qualitative, hanem quantitative is meg kell különböztetnünk a csoportok fajait,, mert általános tapasztalat, hogy minél több tagot számlál a csoport, annál közelebb jut a tömeghez (1. Wiese i. m. 169. old.). Az egyes szövetkezetek közt is vannak több tizezer, sőt kivétele1 Angewandte Soziologie, 1929. Ism. Társ.tud. 1930. 216—18. lk.