Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 4. szám - A SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALOMLÉLEKTANI KÉRDÉSEI

A szövetkezeti mozgalom 267 lett Anti Corn Law League mozgalma, ilyenek ma a gazdamozgalmak, amennyiben gazdasági céljuk van; ilyen a kiskereskedőknek helyenként és időnként jelentkező mozgalma a fogyasztási szövetkezetek ellen, ha ezek által már létükben fenyegetve érzik magukat. De maga a kapitalizmus állapot, a Wiese féle absztrakt kollektívum (lásd I. m. 219.), melynek szintén állandóan készenlétben kell ugyan lennie ,,természetadta gátlások" ellen (lásd I. m. 216. old.), mely tehát nem „természetadta magátólértetődőség", de ez a készenlét — ismét fizikai hasonlattal élve — a vis inertiae, mint negatívum a mozgási energia pozitívumával szemben. Ellenben a szövetkezeti elv pozitivum, egyike épen a kapitalizmus „gátlásainak"; azzal szemben hat, annak helyére törekszik, tehát mozgalom. Még pedig tömegmozgalom. Ez is igen lényeges vonása. Tudvalevőleg a tömeg szónak különböző értelme van. Sombart megkülönböztet statisztikait, mikor annyi mint sokaság, németül Menge, továbbá kulturálist, mikor jelenti az alsóbb, kevésbbé kulturált rétegeket, azután a szociológiait: a nagyvárosok alaktalanul halmozódott, tagozottság és vezetés nélküli lakosságrészeit és végül a pszichológiait: sokaság, melynek tagjait valamely akaratbeli, vagy legalább is egyéb lelki közösség fűz össze. Lényegében véve Wiese is elfogadja ezeket a megkülönböztetéseket, habár néha más névvel és különösen elfogadja a tömegnek Sombart szerinti társadalompszichológiai értelmezését (I. m. 95. és köv. old.). Le Bon tovább megy, általában minden olyan emberi együttlétet ilyennek tart, ahol kollektiv lélek alakul ki (A tömegek lélektana, Franklin, Bpest, 18. od.), vagyis nála a tömeg szinte univerzális társadalmi képződmény. Ezt azonban úgy Dékány (I. m. 196. old.), mint Wiese kifogásolják. Wiese különbséget tesz tömeg és csoport („Gruppé") közt, melyek mellett a harmadik fomális kategória az absztrakt kollektivum (egyház, állam, közgazdaság stb.). A csoport a tömegnek állandóbb, szervezettebb, tisztultabb formája; akkor keletkezik, ha „a tömeg szervezkedik, huzamosabb időre berendezkedik és tagjai között a funkciókat megosztja". Tömeg (a Sombart szerinti pszichológiai iömeg) és csoport tehát társadalomlélektaniig véve két halmazállapot: az első a cseppfolyós, a második a szilárdabb alakja ugyanannak a szubsztanciának. Mindkét alakzat lehet hordozója a fent kifejtett értelemben vett mozgalomnak: az egyének, kiknek eszményeik és ezek elérésére irányuló törekvéseik vannak, akár az egyikben, akár a másikban megkísérelhetik azok érvényesítését, illetőleg ennek érdekében kollektív akarat és kollektív szervek létrehozását. A helyzet rendszerint az, hogy a mozgalom két 18*