Társadalomtudomány, 1930 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1930 / 1-3. szám - JOG ÉS ÁLLAM
10 H. J. Laski ságát tagjaival szemben, korunk problémái számára nem jelent semmit. Azt gondolom, be lehet ezt mutatni azoknak az axiómáknak a vizsgálatával, amelyeken a formális juriszprudencia felépíttetett. Ezek az axiómák a rendnek égető szükségletéből keletkeztek, amely rendet úgy kellett megteremteni, hogy az adott társadalmi feltételek egy sorának megfeleljen. Azért vívták ki az állam szupremáciáját, mert a hatalom tényleges birtokosait formális módon képessé tette a tekintély kifejtésére. A tekintély gyakorlása mindenesetre kielégítette alattvalóikat addig a mértékig, amely szükséges volt az engedelmesség biztosítására. De hatalmat megtartani csak attól a bontó feltételtől függően lehet, hogy gyakorlása meg nem szűnik kielégíteni az alávetetteket. Emberek, akiknek kívánságai tudatosak, azt kérdezik maguktól, hogy törődik-e valaki kívánságaikkal. Oly célból bírálják az állam formáit, hogy lássákt vájjon azok a formák a legnagyobb lehető bizonyosságot nyujtják-e számukra aziránt, hogy szükségleteik kielégítésre fognak általuk találni. És végső elemzésben az a vélemény mond ítéletet az államformák felett, amelyet tényleges működésükből szűrünk le. Eltekintve a jogtól, minden közösség emberek és társulások halmaza, amely szükségletek kielégítését keresi. Nem valamenynyit lehet kielégíteni; legalább egynéhány összeférhetetlen egymással. Egyesek természetüknél fogva egyöntetű magatartási szabályok kiszabását kívánják vagy a közösség valamennyi tagjára nézve vagy bizonyos külön kategóriába tartozó tagokra vonatkozással. A személybiztonság vágya pl. a gyilkosságot tiltó és büntető szabálynak a közösség összes tagjaira való kibocsátását jelenti. Ennek a szabálynak az alkalmazására a közösségen belül valamely csoport nyer megbízást. Az emberek azért engedelmeskednek általánosan a gyilkosság megelőzése érdekében kibocsátott parancsoknak, mert ennek a megelőzésnek a következményei kielégítik őket. Világos, hogy ha a szabály alkalmazásával megbízott csoport képtelen lenne annak megtartását biztosítani, más embereket bíznának meg a feladattal mindaddig, amig az emberek nem szűnnek meg kívánatosnak tartani a személy biztonságát. Ezen a vonalon kell megközelítenünk az állam helyzetét a társadalomban. Azért van rábízva hatalom, hogy kielégíthesse vagy megszervezhesse az emberek szükségleteinek kielégítését a lehető legszélesebb alapon. A szerveknek egy testületén, a kormányon keresztül, ennek és nem más célnak az érdekében cselekszik. Nincs hatalma magának a hatalomnak kedvéért; sőt nem is