Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Irta Imre Sándor. A "Studium" kiadása

146 Egy más helyen a társadalmi osztályok szükségleteiben levő különbségekről szól s megállapítja, hogy a társadalmi különbségek nem alapjai külön-külön iskolaszervezeteknek; s bár az ebből a különbségekből eredő szükségletekre tekintettel kell lenni, de egyetlen társadalmi osztály sem zárható el semmiféle iskolafajtól, semmiféle iskolafoktól. Másik — amiről még szólnunk kell — a magyar nevelés mai feladatainak a fejtegetése. A nevelés ágazatait figyelembe véve hazánk mostani állapotából következően a nevelésnek sajátos feladataiul jelöli meg a szerző, hogy a nevelés csökkentse az egészség megnövekedeít veszedelmeit — tegyen képessé az élet megbecsülésére; mélyítse és általánosabbá tegye a nemzet tagjait egységbe fűző közös tudatosságot, — segítse elő a munkára serkentő életfelfogás, a nemzeti ideálízmus kialakulását; s igyekezzék eltávolítani azokat az erkölcsi természetű akadályokat, melyek a közös munkának útját állják s az életet nyugtalanná teszik — működjék közre a magyarság régi erényeinek megmaradásán és nemesbedésén. Szinte kilendülni látszik itt az a gondolat, hogy a felelősségvállalás erkölcsi bátorságának meg kell erősödnie s növelni kell a mai ifjúságban az élethez való bátorságot, a szépségen való gyönyörködni tudást, a jóság és igazság diadalában való bizodalmat. A mindvégig élvezetes stílussal megírt mű fejtegetéseiben mély érzések lüktetnek és lépten-nyomon emelkedett gondolatok csillannak ki. Egy-egy megállapítása (pl. hogy a siker feltétele: a nevelőnek növendékei iránt való s mindig jót akaró s mindig a növendék érdekében cselekvő szeretete) szinte axiomaszerűen hangzik. A mű mindvégig tartalmas gondolatokkal ébreszt gondolatokat, bizonyára elhatározásokat is. A tanítói pálya jelöltjeit ez a munka alkalmatosan be fogja vezetni a nevelés munkájába; de haszonnal fogják forgatni azok is, akik már járdalják ezt a pályát; és élvezettel olvasandják azok is ( mint e sorok írója), kik már mint tanítók és nevelők is elhagyák az iskolát. A könyv olvasása közben a multak ködéből ki-kibontakozik egy-egy nevelői ténykedés emlékképe — s mindig örömet okoz, ha egy-egy régebbi ténykedésünknek új megvilágításban igazolását olvashatjuk. És haszonnal olvashatják mindazok, kik a nevelés ügye iránt érdeklődnek. Sztankó Béla. Dr. Hugó Schröder: Soziologie der Volksschulklasse. Halle. Niemeyer, 1928. XI. 215 1. E terjedelmes tanulmány megírására Eduárd Spranger berlini professzor ösztönözte a szerzőt, ki pedagógus létére is jól ismeri a szociológiai megfigyelés módszereit. A túlzásba vitt részletezés miatt olyan hatást tesz a könyv, mintha mikroszkopikus képeket kapnánk azokról a lelki jelenségekről és szövődményekről, amelyeket az elemi iskolai osztály, ez az alapjában egyszerű, mégis jellegzetes és nagyon jól megfigyelhető kis társadalmi „életforma" felmutat. Az osztály szelleme mindenek előtt attól függ, hogy a gyermekek milyen irányú és színezetű érzelmeket s milyen érdeklődést visznek oda a szülői ház-