Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Irta Imre Sándor. A "Studium" kiadása

142 A társadalombiztosítás Németországban mai formájában antiszelektórikus hatású, mert a szorgalmas munkás, ki csakis komoly betegség és baleset esetében fordul a pénztárhoz, hátrányban van a munkakerülő, gyakran beteget jelentő és „járadékvadász" munkással szemben- A munkanélküli biztosítás nyújtotta előnyökben is részben azok részesülnek, akik notórius dologkerülők és örülnek, hogyha nem kell dolgozniok! A munkanélküliek eliteje, azok a munkások, akik nem tudnak munka nélkül, dologtalanul élni, többnyire vándorbotot vesznek kezükbe és kivándorolnak a tengerentúlra. A társadalombiztosítás végső eredménye tehát az lesz, hogy egyre kevesebben fognak dolgozni és «gyre többen akarnak járadékból megélni. A szerző elsősorban a biztosító intézetek orvosainak fix fizetés melletti államosításától vár javulást. A fixíizetéses orvosnak nem érdeke, hogy minél több pénztári beteget szállítson, a jelentkező pénztári tagokat tehát alaposabban fogja megvizsgálni. Ugyanígy a balesetbiztosításnál is. Kívánatosnak tartja, hogy az orvosságok árának egy részét — kivéve, ha nagyon költséges kezelésről (salvarsan, insulin) van szó — a beteg sajátjából viselje, mert ma Németországban a gyógyszerekkel óriási pazarlás folyik. Fixíizetéses orvosok mellett az adminisztráció valamivel kisebb lesz, a kevesebb beteget jobban lehet majd ellátni stb. Sokan azon a nézeten vannak Németországban, hogy a szociális biztosítás minél nagyobbmérvű kiterjesztése a munkáskérdésnek legalább részleges megoldását jelenti, pedig erről — szerző szerint — korántsem lehet szó. Az egész társadalombiztosítás évente 4 és fél aranymilliárdba kerül, az eredmény azonban ezzel nem áll arányban. A társadalombiztosítás a munkabért nem tudja megjavítani, pedig a munkáskérdés lényege a munkabér. Amerikában nincsen társadalombiztosítás, de a munkaadók igen magas munkabéreket fizetnek s a munkás természetszerűleg sokkal jobban él, mint német társa, ki a különféle biztosítások „áldásait" élvezi. Hogyha Németországban a munkások sorsán komolyan javítani akarnak, ezt csak magasabb bérek biztosításával tehetik. Ha a munkabér magasabb, kielégítőbb életszínvonalat fog biztosítani és takarékosságra is módot nyújtana, úgy a társadalombiztosítást erősen csökkenteni lehetne és az erre fordított költségek jó részét szintén a munkásságnak lehetne biztosítani. nagykálnai Levatich László. Neveléstan. Bevezetés az iskolai nevelés munkájába. Irta Imre Sándor. Nagy 8°, 336 lap. A „Stúdium" kiadása. Az a szerves kapcsolat, mely a társadalmi élet jelenségeit a köznevelés ügyével összefűzi: okadatolttá teszi, hogy Imre Sándor „Neveléstan" c. művéről — a könyv eszmemenetének, s a műből kiemelt néhány gondolattöredéknek a bemutatásával — e helyütt megemlékezzünk. Minden munkát a világosan kitűzött cél s a cél felé vezető út megtalálása s követése szempontjából kell értékelnünk. A könyv célját a szerző legelsősorban egy-két negatívumban írja körül. Nem akarja a nevelés terén végzett kutatások összefoglaló ered-