Társadalomtudomány, 1929 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1929 / 1-2. szám - Freud és a pszichoanalizis

2 nak az emberben ott készülődő koncepciónak, ürügy tényekben forr ki a tudós lírája, ahogy a költő ürügy szavakban és ürügy formákban. A lojalitás szótlanságával fogadom el azokat a tapasztalati tényeket, amelyek a pszichoanalizis előfeltételei s a pszichoanalízis mögött a freudi ember-felfogást keresem. Azt a teóriába-rohanó életlátást idézem, amelynek a pszichoanalízisre szüksége volt. Ügy állok Freud elé, mintha művész lenne. Látni fogják, hogy ez az eljárásom nem a tudós tudományosságnak apriori kisebbítése. A nagy művészt épúgy köti a valóság és az igazság-igény, mint a nagy tudóst s ha egy tudóst mint művészt méltatok, azzal csak koncepciója egyetemesség-igényét ismerem el. Bizonyos méreteken felül tudomány és művészet közt minden különbség, mondhatnók, műfajivá csökken. Ha tudomány és művészet határául ép a kritikát jelöljük meg: Freud körülbelül annyira esik a kritikától a tudomány felé, mint a regényíró a költészet felé. S mondhatom, Freudét elébb el tudom képzelni regényírónak, mint sokakat, akik pedig évenként bugyogják a regény-jelzésű írásműveket. II. Arra, hogy a tudományos elméleteket a tények csak lehetővé teszik, de nem kényszerítik ki, alig hozhatok fel szebb példát a pszichoanalizis születéstörténeténél. Azt a tényt, amely a pszichoanalízist kiváltotta, nem Freud, hanem egy idősebb bécsi orvostársa, Josef Breuer fedezte fel. A tény később a két barát közös kincse lett, de fogalmazásában hosszas egyezkedési kísérletek után eltértek. Breuer idegennek érezte azt a koncepciót, amely az ő ténye mögött megvalósulásért küzdött. Idegen múltból, idegen vagyakból és szorongásokból fakadt szemlélet tört föl és bontakozott rendszerré az ő felfedezésén át. Megérezte, hogy a fogalmazás itt sokkal több akar lenni, mint a tények tükrözése s visszavonult. Ez a meghasonlás a pszichoanalizis kincs-lelője s e kincs értékesítője közt rendkívül tanulságos, mert hisz az adott tény mögül kibontakozó koncepció ép arra a szervezeti előítéletre árulkodik, amely a breueri fölfedezést csak a freudi tendencia szerint engedte fogalmazni. Mint annyi más tudományos meglepetés, a pszichoanalizis is úgy keletkezett, hogy egy tudományág egyoldalúvá vált módszerébe