Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A MAGYAR DEMOKRÁCIA VÁLSÁGA

A MAGYAR DEMOKRÁCIA VÁLSÁGA. A szociológiai és politikai tudományos kutatás módszere ugyanaz. Anyaga a társadalom, a politikai tudományban pedig a politikai értelemben vett társadalom (a nép, a nemzet, a nemzetiség) s az általuk alkotott intézmények. De maga az anyag csakis elméleti alapon bontható szét, a társadalomtudományi vagy politikai tudományos vizsgálódás tárgya szerint. Jelen dolgozatunk, mely a magyar demokrácia válságának okait kívánja kutatni, szintén egy élettel telt, forrongó anyagon, magán az élő magyar társadalmon végzi vizsgálódását, így alapjában nehéz, — ha mindig csak tárgyi szempont és a tudományos megismerés érdeke vezet is, — elvont és elméleti megállapításokhoz jutni, anélkül, hogy az élő szervezet természetes reakcióját ne vonná ez a vizsgálódás maga után. A tárgyi alapon végzett vizsgálatok eredménye, mint társadalmi és bizonyos mértékig politikai — tudományos értelemben vett tény az, melyből mindkét tudománynak gyakorlati konzekvenciái megvonandók. Ezen a ponton van a találkozása a két egymáshoz közelálló tudománynak: a politikaínak és a társadalomtudományínak. Mindkettő vizsgálódásának célja ugyanaz, anyaga, tárgya jórészben közös. Tételeikből folyó következményeik is ugyanazok, hiszen gyakorlatilag mindkettőből a konzekvenciát: a nemzeti politikának kell levonnia. Az a nemzeti politika, melynek államszemléletéhez, állami célkitűzéseihez és az államról vallott sajátos felfogásához a politikai tudomány hordja az anyagot, de amely államnak a társadalomból kell organikusan kinőnie s a társadalom organizmusa által parancsolt feladatokat pedig a társadalomtudomány ismeri fel, olvassa le a társadalom arcáról s adja át megvalósítás, végrehajtás végett a nemzeti politikának. * A demokrácia nagy kérdése már több magyar nemzedék súlyos problémája volt. Száz éve, hogy a politikai gondolkozásnak