Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI OKTATÁSUNK REFORMJÁRÓL

31 és sokkal kevesebb jogi ismereteket biztosító más móddal továbbra is pótolni vagy megkerülni lehetne. Ha tehát az ú. n. államtudományi kvalifikációt, mint a közigazgatási szakma szempontjából be nem váltat és kellő jogi előképzettséget nem nyújtót megszüntetjük, meg kell szüntetnünk a pusztán ü. n. közgazdasági kvalifikációval való képesítést is a közigazgatási szakmára, mely a jogból még kevesebbet nyújt. Magától értetődő, hogy mindazt, amit már előbb ugyancsak fentebb a jogi ismereteknek közgazdasági többletismeretekkel való kiegészítéséről mondottunk, ismételten hangsúlyozzuk, hiszen a jogi oktatás reformjának javaslatánál ez a szempont játssza az egyik legelsőbbrendü szerepet. Itt csak pótlólag megjegyezzük még, hogy a közgazdaságtan alapjában filozofikus és politikai jellegű tudomány- és tárgycsoport s mint ilyennek helye valóban az egyetemen van. Egészen más azonban, mint a közgazdaságtan az a sok különféle üzemtani, tehát nem filozofikus, hanem gyakorlati jellegű gazdasági ismeret- és tárgycsoport, melynek szakiskolánkon van a helye. A közgazdaságtudományi ismereteknek általánosítása, az azok iránt való érzéknek, valamint a gazdaságpolitikai érzéknek a vezető értelmiség körében való fejlesztése céljából lehetséges volna esetleg egy olyan szabadabb, magában véve nem képesítő, hanem tisztán tudományos, illetve továbbképző jellegű közgazdaságtudományi egyetemközi főiskolát létesíteni, mely maga nem volna mintegy főiskolailag különálló valami, hanem aféle: ,,École iibre des sciences économiques et sociales"', melynek rendszerint más egyetemek, illetve főiskolák tanárai volnának az előadói, esetleg olymódon, hogy ennek a szabad főiskolának a hallgatói bizonyos egyetemi kollégiumokat is hallgathatnának és illeszthetnének be tanulmányaikba és csak rendkívüli esetben, vagy kisebb számban volnának saját külön tanárai. 13. Ami a diplomáciához való kvalifikációt illeti, nem lehet kétség aziránt, hogy ezen a pályán egyre fokozódó értelemben van alapos jogászi ismeretekre szükség, amint azt számos állam fel is ismerte már. Egyre nagyobb mértékben előtérbe lépnek tehát a diplomáciai pályán a jogászdiplomaták, még pedig azoknál az államoknál, melyeknek a legjobb a diplomáciájuk. Erre a fejlődés szükségessége is kényszerít. A nemzetközi jog ugyanis eddig még soha nem tapasztalt tempóban fejlődik, intézményesedik s az új