Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI OKTATÁSUNK REFORMJÁRÓL

32 nemzetközi jogi intézmények a velük való élés céljából fokozott jogi tudást igényelnek. A hágai állandó nemzetközi bíróság, mely előreláthatóan a jövő egyik legfontosabb nemzetközi szerve lesz, a népszövetség, a számos más nemzetközi állandóbb és ideiglenesebb döntőbíróság mindenütt contradiktorius jogi eljárásra, jogi vitatkozásokra van berendezve. A nemzetek sorsára nézve a legfontosabb kérdések felett egyre inkább nemzetközi bíráskodással, vagy ahhoz hasonló perrendszerü eljárással döntenek politikai kérdésekben is. Ilyen körülmények között az a diplomácia, amely elmulasztja tagjaitól megkövetelni az alapos jogi tudást, nem is fogja megállani helyét a nemzetközi jognak rohamosan intézményeskedő és specializálódó fejlődése mellett. A diplomáciai képesítéshez ekként az előképzettséget csakis alapos jogászi kvalifikáció adhatja meg. Ehhez kell hozzáadni még a különleges diplomáciai erudiciót s ezek között az alapos nyelvismeretet. Nem azt akarjuk mondani tehát, hogy a jogi képesítés elegendő a diplomáciai pályára, hanem hogy egyre nagyobbodó mértékben és elengedhetetlenebbül alapfeltétele az annak. Hogy a jelenlegi diplomáciai képesítésünk ebben a tekintetben nem megfelelő, azt hiszem azt minden objektív embernek el kell ismernie. A nemzetközi jogra természetesen nagyobb súlyt kell helyezni az eddiginél a jogi oktatásban. 14. Végül szabad legyen még egy nagyjelentőségű szempontra rámutatnom. Nem igazi versenyképes egyetem az, modern európai tudományos értelemben, amelyen a fontosabb tudományszakmáknak parallel kathedrái nincsenek. A viszonyok kényszerítő voltánál fogva az egyetem amúgy is egyre inkább konkrét életpályákra készít elő az elkerülhetetlenül sok vizsgával. Hogyha most már e mellett minden főbb tárgyat is csak egyetlen kathedra képvisel, egyre jobban eltávolodunk a nyugateurópai értelemben vett egyetemi típustól és egyetemeink az előretörő tudományos kutatás emporiumai helyett egyoldalú előkészítő szaktanintézetté válhatnak az egyetem tulaj donképeni nagy tudományos hivatásának, a tudományos irányok sokoldalúságát is magában foglaló tudományos egyetemességnek rovására. Ha végignézünk a legjobb és leghíresebb vezető egyetemeken, megláthatjuk, hogy egyre fokozódó gonddal építik ki a főbb ismeretágak párhuzamos tanszékeit. Arra kell tehát törekednünk, hogy nálunk se hiányozzék a jiyugati értelemben vett nagyobb egyetemi típus, az egyetemi kul-