Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI OKTATÁSUNK REFORMJÁRÓL

17 felelő képesítést a közigazgatás és jogélet tisztviselőinek. Ezeket a követelményeket egyesítik az egységes jogi és államtudományi szigorlatok, tehát ezért felelnének meg ezek a modern kvalifikációs követelményeknek közhivatali tisztviselőinkkel szemben. Ebből aztán szigorú szükségszerűséggel következik az is, — ha komolyan \ esszük a kvalifikációs kérdést, — hogy ezeknél az egyesített szigorlatoknál hiányosabb jog- és államtudományi vizsgák nem lehetnek képesítő hatályúak a jogi és adminisztratív pályákra. 5. A közgazdasági tárgyakból való ismeretet a köztisztviselőktől ugyanis mint ismerettöbbletet kell és lehet megkövetelni, de nem lehet helyes logikával ugyancsak a köztisztviselőknél semmiféle címen elengedni és leszállítani a jogi és államtudományi ismereteket, melyek minden közigazgatási és jogi funkcióra való képesítésnél az alapot megadják. Nagyon helyes és haladást jelentő elv ez, amikor azt mondjuk, hogy a köztisztviselőktől a jogi ismereteken felül közgazdasági ismereteket is követelünk meg, de helytelen, a haladással ellenkező és visszafejlődést jelent az, amikor a köztisztviselők jogi ismereteiből bármi címen vagy ürügy alatt elengedünk bármit is. Forradalmi jellegű minősítéssel alapos tudású tisztviselői kart kvalifikálni nem lehet. A jognak és jogi ismeretek megkövetelésének rendszerint azok üzennek hadat, azok hajlandók koncessziókra a jogi ismeretek rovására, akiknek nincsen meg a jogászi tudásuk és műveltségük annak megítélésére, hogy mi az a jog, mik alkotják a jogi ismeretek tartalmát. Mert akik ezzel tisztában vannak, azoknak tudniok kell azt, hogy épen a legjogászibb, a tételes jogi tárgyak azok, amelyek főleg a gazdasági élettel és annak rendjével foglalkoznak. Ha tehát valaki úgy akar közgazdasági ismereteket növelni, hogy töröl a jogi ismeretekből, az nem tudja mit cselekszik, mert azokat az ismereteket törli, melyekben a közgazdasági érdekek és szempontok kifejezésre jutnak, s amelyeken keresztül érvényesülnek. Hogy gondolja valaki pl. hogy megérti és tudja a hitel, pénz, kereskedelmi, forgalmi stb. kérdések összefüggését, érvényesülését, ha a kereskedelmi, váltó-, csekk-, hitel- stb. jogot nem ismeri? Ezért szorul a gyakorlati élet gazdálkodó embere lépten-nyomon jogi tanácsadóra. A gazdasági élet a közhatalmi pályákon és a közigazgatásban is a jogi normákon keresztül érvényesül. A jog oroszlánrésze vagyonjog, mely gazdasági kérdéseket adminisztrál. A jogi és gazdasági élet nem ellentétek, a gazdasági cselekmények vagyonTúrsadalointudomány 2