Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - JOGI ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI OKTATÁSUNK REFORMJÁRÓL

14 mányi doktorátus- (Esetleg a ,.Közgazdasági" kar elvégzése az ottani vizsgákkal.) Gyakorlati szakvizsga legfeljebb a pénzügyi szakmában van, mely azonban össze nem hasonlítható természe­tesen az ügyvédi és bírói vizsgával. Minthogy a két típusü pálya kvalifikációjának megszerzése tekintetében már a szorgalmi és tanulmányi befektetés szempontjá­ból is óriási a különbség, már a szigorlati tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az államtudományi szigorlatok jelöltjei — tisztelet a kivételnek — többnyire már egyénileg is a kevésbbé jól elkészült, a kevésbbé szorgalmas tanulók selectióját mutatták. Ha az élet könnyebb felfogású szempontjait nézzük, többnyire a dolgok köny­nyebb végét tekintő fiatalok tettek ú. n. államtudományi vizsgákat, míg a tanulmányokba jobban belefekvők a jogi szigorlatokat. 3. A bevált egységes jogi kvalifikációból aztán nem lehet és nem szabad engedni a jövőre nézve, hanem ki kell azt egészíteni a közgazdaságtannal és statisztikával. Mert különös, szinte komikus, hogy az ú. n. jogtudományi szigorlatok az államtudományi tár­gyakat mind magukban foglalják, csupán azok legmodernebbikét: a közgazdaságtant felejtik ki. Ha tehát a közgazdaságtant és sta­tisztikát is hozzáadjuk a jogtudományi szigorlatok tárgyaihoz, akkor az összes jog- és államtudományi tárgyak benne foglaltatván a jogtudományi szigorlatokban, olyan egységes rigorozum-típust kapunk, mely az ú. n. államtudományi rigorozum-típust is teljesen absorbeálja és feleslegessé teszi. Ezt az egységes rigorozum-típust kell tehát az egységes jogi- és államtudományi képesítés gerincévé tenni. Csak felfogás dolga azután, hogy egyszerűen jogi, vagy jogi­és államtudományi szigorlatoknak nevezzük-e ezeket. Ugyancsak célszerűségi meggondolás kérdése, vájjon három, vagy négy szi­gorlatba tagozva csoportosítsuk-e bennük a most már bennük leendő valamennyi jog- és államtudományi tárgyakat. A jogi és államtudományi szigorlatok egységesítése, helyeseb­ben a közgazdaságiakkal kiegészített jogtudományi szigorlatoknak minden jogi és államtudományi pályára készülők képesítése gyanánt való megkövetelése volna tehát legcélszerűbben a jog­tanulmányi reform kvalifikációs szempontjából való fő intézke­dése. Ha a közigazgatási pályákra készülőktől is megköveteljük az összes szigorlatokat, amint ez a jogtudományiakból képesíten­dőkkel szemben már eddig is megtörtént (a közgazdasági szigorlat híjján) akkor olyan elengedhetetlen kenyértárgyak szigorú vizsgáit

Next

/
Thumbnails
Contents