Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A nyelvi és érzelmi asszimiláció feltételeinek vizsgálata

IC Ebben a vádban csakis egy csöppnyi igazság van. Megállapítható tény, hogy ipari munkásságunk elmagyarosodásának legnagyobb hatású tényezője annak szakszervezeti élete s az abban folyó művelődési munkásság volt. A nemzetiségi hirlapok már évtizedekkel ezelőtt adatokkal igazolták, hogy miként magyarosítják el a szociáldemokrata munkásszervezetek a nemzetiségi munkásokat azzal, hogy a szakszervezetek hivatalos és általánosan használt nyelve a magyar és a vezetők kivétel nélkül magyarok. Az ipari munkásság nyelvi asszimilációja kétségbe nem vonható tény. Hogy nemzeti érzése is jobb, mint általában hiszik, mindenki meggyőződhetik, aki fáradságot vesz magának a magyar ipari munkásság életét tanulmányozni. A nyelvi és érzelmi asszimiláció ma is olyan erős és terjedelmes, mint volt az integer Magyarországon, sőt ezeréves történeti életünk egész idején át. Ugyanazok az erők hatnak most is, mint régen, de az idegen fajú állampolgárok részéről jövő ellenhatás mcst sokkal kisebb, mint a megelőző korszakban. Ez asszimilációs folyamatnak elsőrendű hatása volt a magyar nemzet fejlődésére és mai kialakulására. Ennek volt eredménye, hogy a mai magyar nemzet úgy anthropológiailag, mint lelkületére teljesen nyugat-európaivá lett. A költői képzelet volgai lovasából ma édeskevés, vagy semmi sincs benne s éppen ezért a mostanában sokat emlegetett turanizmusnak nincs semmi tudományos, vagy reális értéke. A hírhedt turáni átok — a pártos viszálykodás — sem speciális nemzeti tulajdonságunk, hanem a világ minden népével közös emberi gyarlóságunk. A mi nemzetünk lelkében speciálisan magyar, eredménye egy ezer éves történeti életnek, politikai, jcgi, társadalmi és gazdasági berendezkedésünknek. Annak a kultúrának, amelyet ezen a földön, az idegen hatásokat átalakítva, a magyar lélek, nemzeti géniuszunk kifejlesztett. A mai magyar nemzet történeti és pszichológiai képződmény. Nem fizikai adottság, hanem lelkiség. Hogy valaki idegen honfitársaink közül magyarrá változzék, annak nincsenek fizikai feltételei. Csak lelki és erkölcsi indítékok szükségesek hozzá. Szellemi és erkölcsi atmoszféra. Ha ez elég erős, akkor nem kell attól tartani, hogy ez asszimilációs folyamat bármekkora terjedelmű is legyen, a magyar nemzetet ki fogja vetkőztetni örökölt jellegéből. Ezer éves történetünk azt tanítja, hogy ez atmoszféra annak minden korszakában oly erős volt, hogy a nyelvi és érzelmi asszimiláció hullá-