Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A nyelvi és érzelmi asszimiláció feltételeinek vizsgálata

11 mába került egyén második, vagy legfölebb harmadik nemzedékében olyan jellegzetesen magyarrá lett, mintha egyenes leszármazottja lett volna a honfoglaló magyaroknak. Hogy jövőben másképpen lenne, nincs semmi ok feltevésére. Tudományos szempontból egyoldalúság lenne tekintetbe nem venni azokat a lelki, kulturális, társadalmi és gazdasági okokat, amelyek ez asszimilációs folyamatra gátlóan hatnak és amelyek azokat a néptöredékeket is nemzeti öntudatra keltik, amelyeknek nemzeti történetük nagyon régen, vagy talán sohasem volt. Napjaink kisebbségi mozgalmaiban gyakran találkozunk már félig elenyészettnek látszó nemzetek új életre ébredésével. A kelta néptöredékek Francia- és Angolországban, halálos álmukból ébredve, nemzeti önállóságot követelnek. Teljesen közel rokon, sőt édes egyíestvér népek, mint a katalánok a spanyolokkal, a frízek a németekkel, nemcsak külön néptörzsül, hanem önálló nemzetül való elismertetésüket kezdik követelni, hivatkozva Wilson tanítására, a népek önrendelkezési jcgára. Ennek vizsgálata azonban külön tanulmányt követel s azért nem foglalkozhatom vele. Csak fel akarom rá a szociológia ifjabb magyar művelőinek figyelmét hívni, mint igen érdekes és jutalmazó tanulmánytárgyra. Jancsó Benedek.