Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A nyelvi és érzelmi asszimiláció feltételeinek vizsgálata

9 és irányító befolyást, amelyet a megelőző korszakban a nagybirtok gyakorolt. A magyar értelmiségnek szláv és német eredetű kispolgárságból származó tagjai vérmérsékletüknél és halaványabb magyar nemzeti érzésüknél fogva, közelebb állottak a magyar nemesség kisebb számú előkelőihez, mint a köznemességhez s azért könnyebben is simultak ahhoz. Azt sem szabad szemünk elől tévesztenünk, hogy a köznemesség és az arisztokrácia között időnként majdnem az egymást kölcsönösen megvetésig fajuló ellentétes érzés uralkodott. Miután a legfőbb politikai, társadalmi, sőt a gazdasági vezetés is az állam arisztokratikus berendezkedése következtében az arisztokrata családok tagjainak birtokában volt s miután az idegen dinasztia által sugalmazott legmagasabb birodalmi kormányzat nem bízott soha a kurucérzésű magyar köznemességben, a simulékonyabb német és szláv eredetű elmagyarosodott értelmiség tagjai sokkal jobban tudtak úgy a polgári, mint az egyházi és katonai hivatalok hierarchikus szerkezetében érvényesülni, mint a magát engedelmesen alávetni nem akaró és megalkudni nem tudó magyar köznemesség tagjai. Ez magyarázza meg, hogy az állami, egyházi és katonai gépezet magasabb régióiban a tősgyökeres magyar elem háttérbe szorult. Azzal az átalakulással, amelyet az 1867 után egyre nagyobb jelentőségre jutott tőkés gazdálkodás okozott közéletünkben, az ipari munkásság is olyan jelentőségre emelkedett, amelyről a magyar értelmiség velem egykorú vagy idősebb tagjainak sejtelmük sem volt s amellyel szemben talán még ma is értetlenül állanak. Az ipari munkásság — különösen szakképzett részében — eredetileg idegen volt, magyarrá csak az utolsó három évtizedben lett. A magyar társadalomnak ez az egyetlen rétege vagy osztálya, amelyiknek önálló, saját politikai, gazdasági és társadalmi elmélete, vagyis mint vezetői mondják: világnézete van a Marx-féle szocializmusban. Ez az elmélet vagy világnézet nemzeti szempontból közömbös. Olyan formán anacionális mint amorális a világon mindenütt. Nálunk annak következtében, hogy gyakorlati s még inkább elméleti politikai vezetői majdnem kizárólag a zsidó értelmiség soraiból kerültek ki, a fennebb jelzett okból a nemzeti törekvésekkel szemben sok esetben ellenséges is. Ez az oka, hogy általános az a felfogás, ítélet, sőt vád is, hogy a szocíálista munkásság általában hazafiatlan, sőt nemzetellenes.