Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A nyelvi és érzelmi asszimiláció feltételeinek vizsgálata

4 nyára egyike lesz a legjutalmazóbb tanulmányoknak mindazoknak a történetíróknak számára, akik a történeti tények vizsgálatában hajlandók a szociológiai vizsgálódás módszereit is alkalmazni. Éppen ilyen érdekkel bír azoknak a szociológusoknak számára is, akik a szociológiát nem tekintik kizárólagosan a bölcsészeti spekuláció tárgyának, hanem olyan tudománynak, amely törvényeit a valóság tényeiből igyekszik levonni. A nyelvi és érzelmi asszimilálódás nemcsak egyszerű történeti jelenség, hanem olyan szellemi és érzésbeli elváltozás, amely az emberi lélekben megy végbe. Ennek következtében nemcsak a politikai és a jogi élet szervezeteinek van hatásuk rá, hanem az egyéni lélek különböző indítékokból származó ösztönzéseinek is, amelyek számtalan esetben az úgynevezett tudatalatt ható imponderabiliák világába tartoznak. Tehát szava van hozzá a pszichológusnak is s ennélfogva a szociológia körébe vágó feladat. A társadalmi jelenségek, vagy tények, mint az emberi cselekvések eredményei, a lélektan törvényeinek és vizsgálati módszereinek alkalmazása nélkül meg nem érthetők és meg sem magyarázhatók. Arad 1848 előtt a művelődés és a magyar nemzeti törekvések szempontjából jelentéktelen sváb és szerb város volt. Lakosságának nagy része eredetileg gyülevész népség volt. 1848 után alig egy évtizednyi rövid időszak alatt a legerősebb magyar nemzeti érzésű várossá alakult át. A gyülevész eredetű aradi polgár erős nemzeti érzésű magyar hazafivá lett, mert érezte lelkében azt a nagy hazafias kötelezettséget, amely abból a történeti tényből szállott rá atyai örökségül, hogy ez a város 1849-ben színhelye volt a magyar nemzeti tragédiák egyik leggyászosabbikának. A nagy történeti események átalakítják, sőt megnemesítik azoknak lelkét, akik katonái, vagy cselekvő munkásai voltak e nagy történeti eseményeknek. Az az idealizmus, amely egy nemzetnek nagy történeti dicsőségében, vagy szenvedéseiben bírja eredetének forrását, egyike azoknak a legerősebb lelki motívumoknak, amelyek tényezői egy nemzet kebelében élő idegen elemek nyelvi és érzelmi asszimilálódásának. A magyar nemzet története gazdag volt az ilyen motívumokban és ez történeti életének egyes szakaszaiban nagy és átható erőt tudott gyakorolni a közötte élő idegenek nemesebben és ideálisabban gondolkozó és érző egyéneire. Hussiarek egykori osztrák közoktatásügyi miniszter azt mondotta egy alkalommal, hogy a magyarok között élő idegenek gyors