Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A nyelvi és érzelmi asszimiláció feltételeinek vizsgálata

3 tudatát, hanem ellenkezően, magyarrá tette ezt a közötte s az ő hátrányára politikailag és társadalmilag irányadóvá lett réteget. Összefüggésben van e jelenség az akkori magyar állam ama politikai szervezetével, amely annak magyar jellegét és önállóságát intézményesen biztosította- Ez idegen lovagok és vitézek politikai értelemben tagjaivá lettek a magyar nemzetet alkotó nemességnek s abba beleilleszkedve, magokévá tették annak minden külső és belső jellemvonását. Ekként jelentkezett mindjárt történetünk első századaiban a magyar nemességnek, mint politikai és társadalmi intézménynek nagy nemzetalkotó ereje és hatása. Szent István idejétől kezdve van egy másik, a későbbi századokban tömegére is nagyobb bevándorlás: az idegen városi elemnek: az iparosoknak és kereskedőknek bevándolása. Ezek nem magyarosodnak el gyorsan, mint a bevándorolt előkelőségek. Századokon át megmaradnak a magok nyelvi, sőt érzelmi idegenségökben. Ennek oka az, hogy nem illeszkedhetnek be azonnal a magyar nemzeti társadalom valamelyik olyan rétegébe, mint a lovagok a magyar nemességbe. Zárt egységben külön életet élnek a legtöbb esetben a magokkal hozott jogszokásaik és gazdasági szervezetök keretének védelme alatt, amely általában lehetetlenné teszi, hogy közéjök magyarok, főleg a nemesség tagjai is letelepedhessenek. Sokkal nagyobb a nyelvi és érzésbeli asszimilálódás a régi rabszolgák utódainak, a parasztoknak soraiban. Ezeknek egyik része a nemesség tagjainál személyes szolgálatot teljesített, s így bőséges alkalma volt urainak és magyar szolgatársainak nyelvét és szokásait eltanulni. Csak ott nem haladt előre az asszimilálódás folyamata, ahol zárt tömegben élnek ezek az idegen ajkúak. Az akkori települési viszonyok következtében az ilyen zárt tömegek nem igen fordulnak elő nagyobb számban. A síkságokon és a nagyobb folyóvölgyekben pedig legfölebb is csak kivételesen. Ez a körülmény adja kezünkbe annak megértéséhez a kulcsot, hogy az eredetileg nem nagy számú közrendű magyarság nemcsak nem olvadt belé a vele együtt lakó és eredetileg többségben levő idegen fajú parasztságba, hanem azt meg is magyarosítja. A jelzett hármas asszimilálódási folyamat a magyar nemzet Mohács előtti történetében világosan kimutatható. Az erre vonatkozó adatok sokkal nagyobb számúak, mint ahogyan azok a történetíróink gondolják, kik ilyen szempontból sohasem vizsgálták középkori történetünket. Ez asszimilációs folyamat vizsgálata bizo1*