Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 1-2. szám - A nyelvi és érzelmi asszimiláció feltételeinek vizsgálata

A NYELVI ÉS ÉRZELMI ASSZIMILÁCIÓ FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA. Előadásomnak címe: ,,A nyelvi és érzelmi asszimiláció feltételeinek vizsgálata." Ez azonban nem azt teszi, hogy tárgya is az asszimiláció feltételeinek megállapítása lenne, vagy meg akarnám állapítani, hogy foly le és minő törvényektől meghatározottan? — Egyszerűen, csak rá akarok mutatni, hogy miért kell a szociológusnak foglalkoznia azzal, hogy miként és minő törvények szerint foly le ez az asszimiláció? Azt is előrebocsátom, hogy vizsgálatát nem tisztán tudományos elméleti szempontból tartom fontosnak, hanem inkább nemzeti érdekből. E társadalmi jelenség tudományos vizsgálata életbevágó fontosságú volt az integer Magyarországon is, de többszörösen fontosabb a Trianon által csonkává tett Magyarországon. A Trianon előtti Magyarországon nagyon sokat beszéltünk idegen ajkú honfitársaink nyelvi és érzelmi asszimilálódásáról; sőt a magyarosítás bizonyos fokig a társadalmi akciók és a kulturális politika egyik megvalósítandó programmpontját alkotta. Rávonatkozóan bizonyos elméleteket is állítottunk fel, amelyek inkább rhetorikai hangzatosságukkal tűntek ki, mint tudományos értékükkel. A Trianon előtti Magyarországon hiba volt e társadalmi jelenség tudományos vizsgálatának elhanyagolása, de miután inkább a nemzeti élet nyereségszámlájának szempontjából volt fontos, nem járt annyi kárral és veszedelemmel, mint járna, ha most hanyagolnók el. A trianoni béke a magyar állam területének kétharmadával egyetemben elszakította a mayar nemzeti testnek egy harmadát is. Ennek következtében jogosulttá lett az az aggodalom: vájjon a magyar etnikumnak ez egy harmada nem fog-e új államjogi helyzetében az idegen többségű állam összes politikai, kulturális és gazdasági hatalmának nyomása alatt rövidebb vagy hosszabb idő múlva áldozatául esni annak a nyelvi és érzelmi asszimilációnak, Társadalomtudomány