Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 3-5. szám

117 belül egyenlő a született farmerekével, nevelésük azonban rendszerint jobb az utóbbiakénál. Kétharmadrészük azért lesz farmlakó, mert összeházasodik a farmerek gyermekeivel. Ha a városba való tódulás eredményeit a farmokra való visszaköltözéssel az osztálytagozódás szempontjából hasonlítjuk össze, azt mondhatjuk, hogy a város a társadalom szélső (felső és alsó) rétegeit vonzza magához, míg a farmokra a középső rétegek térnek vissza. James M. Reinhardt: The Negro: is He a Biological Iníerior? (Élettanilag alsóbbrendű faj-e a néger?) 248—261. old. Mindazok a népek, amelyek történetileg abba a helyzetbe kerültek, hogy mások felett uralkodhattak, hajlandók uralmukat természetes {elsőbbségükből származtatni. Az a körülmény azonban, hogy különböző népek jutottak uralomra különböző időkben és változott körülmények között, alkalmas arra, hogy az uralmon levőknek ezt az elméletét megdöntse. A fehér faj napjainkban kedvezőbb helyzetet teremtett magának a négerekkel szemben. Azt következtetik tehát ebből, hogy a néger élettanilag is alsóbbrendű faj. Bőre színe fekete, orra széles és alacsony, haja göndör, szellemi fejlődése mérsékelt, szűklátókörű, tehetetlen és renyhe, Ha ellenben a képességeknek jelenleg ismert biológiai ismertető jeleiből indulunk ki. semmi alapunk sincs arra, hogy a négereket alsóbbrendű képességű fajoknak tekintsük és a mégis mutatkozó különbségek magyarázatát előttünk még ismeretlen tényezőknek kell tulajdonítanunk. Ha pedig a négerek legújabb szellemi produktumait vesszük tigyelembe Amerika földjén, akkor szinte az ellenkezőt (a négerek nagy képességeit) kellene bizonyítottnak vennünk. U. o, — November, 1927. Dávid L. Mackaye: The Fixation oi Vocational Interest. (A pályaválasztási szándék rögzítése.) 354—370. old. Kalifornia egyik mezőgazdasági körzetében 400 gyermekre vonatkozólag gyűjtött adatok azt bizonyítják, hogy a hivatási érdeklődés fejlődésében három időszakot lehet megkülönböztetni. Az érdeklődés első rögzödése alacsony intelligenciához fűződik és a foglalkozások vélt kellemetlenségéhez igazodik. Ilyenkor az ambíciók tanítói, orvosi hivatáshoz hajlanak. A második időszakban, mely a 14. életkorhoz kapcsolható, a hajlam mezőgazdaság, tanítás, mérnökség, kereskedelem irányában megoszlik. A harmadik időszak 16—19 életév közé esik. Ilyenkor kimagasló szerepre vágynak politikában, közszolgálatban. A nem rögzített érdeklődést tanúsítók közt viszont a kutató munkára való vállalkozás áll előtérben. William H. George: Auguste Comte: Sociology and the New Politics. (Auguste Comte szociológiája és az űj politika ) 371— 381. old. Comte a politikai erőket másodlagos jelentőségüeknek tekintette. A kormányzat és törvényhozás formáinak elemzéséből arra az ered-