Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)
1928 / 3-5. szám
118 ményre vélt jutni, hogy a társadalmi tevékenység mélyebb forrásait az erkölcsiségben és szellemi hatalomban kell keresni. A hagyományos politikai fogalmaknak erejét tagadásba vette. A jog eszméjét, a hatalmak szétválasztását, a nép szuverénitását egy metafizikai és tudománytalan korszak értéktelen örökségének tartotta. A politikai hatalom fogalmát az ipari vezetők technikai irányításával akarta pótolni. Comte filozófiájában a szabadság fogalma a társadalmi tevékenységre van alapozva. A szabadság biztosítéka a társadalmi jelenségek alávetettsége természeti törvények alá és a politika alávetettsége az erkölcsiség alá. Comte államelmélete pozitivista filozófiájának folyománya. A szuverénitás fogalma nála új alakot nyer. A jogok individualisztikus alapját is bírálat alá veszi. Az ügyesség és technikai irányítás a szemében a főerények. A tudomány, a technikai ügyesség és együttműködés hivatott arra, hogy az emberi kormányzatot megszüntesse s helyébe a dolgok kormányzatát tegye. A modern pluralizmus, amely az államot egy magánjogi testületté alacsonyítja s mellé egyenrangú felekként más társadalmi intézményeket (egyházat, testületet, munkaszövetséget) helyez, a demokrácia fölött gyakorolt bírálatával a Comte-féle pozitivizmus újjáéledése válik. Piritim A. Sorokin: Leaders oí Labor and Radicaí Movements ín the United States and Foreign Countries. (A radikáiis mozgalmak és a munkások vezérei az Egyesült államokban, valamint külföldi országokban.) 382—411. old. A munkásvezérekről 1925-ben egy almanach jelent meg The American Labor Who's Who címmel, mely 1302 amerikai munkásvezér és 329 európai munkásvezér életrajzi adatait tartalmazza. Ez adatok feldolgozásából érdekes összefüggésekre kapunk számszerű feleletet. Először is tudni kell, hogy a felsorakoztatott adatok egyoldalúan radikális vezérekre vonatkoznak, ami Európára nézve egyben megfelel a munkásmozgalom igazi természetének is, de az amerikai adatok tanulságos voltát se rontja le. Feltűnő az amerkai munkásvezérek közt az idegen (külföldi születésű) vezérek nagy száma, mely ezeknek az amerikai népességben való arányszámát jóval meghaladja. A külföldi születésű lakosság arányszáma ugyanis 1920-ban 12-2% volt, a külföldi születésű keresőké a keresők közt 18-6, a munkásvezérek közt ellenben külföldi születésű 32-7. Az amerikai születésűek közt sem azok a vidékek termelik a legtöbb vezért, amelyeknek a legtöbbre van szükségük, vagyis a munkásvezérek legtöbbje nem ipari vidékről való. De ha a várost és a falut állítjuk egymással szembe, akkor a többség a városra esik. A vezérek túlnyomó többsége természetesen férfi. Életkorra nézve a legtöbben (Amerikában és Európában egyaránt több mint 70%) a 35 és 59 év közé esnek. Egészen elhanyagolható a 25 éven aluliak száma. Ha a népességet hét társadalmi osztályba csoportosítjuk, feltűnő, hogy a kimagasló vezérek többsége a két legfelsőbb osztályba, az összes vezérek többsége is a négy legfelsőbb osztályba tartozik apjuk foglalkozása szerint. Viszont saját foglalkozásuk szerint a felsőbb osztályokba való tar-