Társadalomtudomány, 1928 (8. évfolyam, 1-8. szám)

1928 / 3-5. szám

112 abban, hogy a szociológia a szociális jelenségek szinthézisét adni hivatott. R. D. McKenzie: The Concept oí Domínance and World Organisation. (Az uralom és a világszervezet fogalma.) 28—42 old. Child kifejtette, hogy a szervezetek élettani kifejlődése a szervek fölé- és alárendeltségi viszonyában jelentkezik. Ugyanő mutatott rá arra, hogy az alsóbbrendű szervezetek tevékenysége külső felületükre, vagyis kifelé összpontosul, míg a magasabbrendű szervezetek tevékenységének központja a szervezet belsejében van. Anélkül, hogy ennek az analógiának bizonyító erőt kellene tulajdonítani, érdekes, hogy a társas életben hasonló jelenségeket találunk. A kifelé való összpontosulás az állandó védelmi készenlét szükségszerű folyománya s ezt a társadalmaknál térjellegnek (spatial-pattern) nevezhetjük. A közlekedés fejlődése mossa el azt a jelleget, hogy helyt adjon a belső központosításnak a nagyvárosok köré (axiate pattern). A közlekedés fejlődésénél még nagyobb jelentőségre tesz szert a szellemi érintkezés és közvetítés fejlődése, mely a központosított vezetés és irányítás alatt a végrehajtás és alkalmazás széleskörű szétpontosítását és ezzel az uralom alatt tartott terület messzemenő kiterjesztését teszi lehetővé. Az uralom alatt tartott területnek (határterületnek, frontier) három fajtáját különböztethetjük meg: a nyersanyagterületet, az ültetvényt és az ipari telepítést. A legnagyobb változást a határterületen az utóbbi idézi elő. Idővel a telep önállóságra tör, a terület bennszülött lakossága a maga kezébe igyekszik venni sorsát. Ennek a felszabadulási folyamatnak hátrányos következményeit természetesen elsősorban annak az országnak kell megéreznie, amely a legelterjedtebb uralmi hálózatot tartotta kezében, Angliának. A felszabadulás jelei a legrohamosabban ijelentkeznek ezidőszerint a távol Keleten. Ezzel a folyamattal azonban az uralom és alárendeltség viszonya nem szűnik meg, csak éppen új uralmi központok alakulnak ki. Louis Wirth: The Ghetto. (A gettó.) 57—71 old. Gettó alatt a zsidók zárt települését a középkor városaiban szoktuk érteni. A modern gettó ennek a maradványa s így csak előzményeiből érthető meg. Gettószerű települést ma nemcsak zsidóknál találunk, de mivel a településnek ez a módja zsidó eredetű, a zsidó gettó vizsgálata egyben minden hasonló településre ís világosságot deríthet. A gettószerű település a városi lakosság társadalmi rétegződésére s e rétegek kicserélődésére igen sok jellemző adalékkal szolgálhat. Az ősi gettót a zsidók önszántukból, főkép vallási okokból hozták létre. Amint pedig létrejött, kialakult vele az a testületi szellem, amely az együttlakást a zsidók számára lelki szükségletté tette. Az önkéntes különváláshoz járult aztán hozzá a hatósági kényszer, amely minden zsidót a gettóba utalt. A zsidó és keresztény különválása és