Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - Az öngyilkosság és a büntetőjog

16 esetében az osztrák btk. 335. §-át véli alkalmazhatónak (v. ö. Das Werk des Strafgesetzausschusses 53. 1.). IV. Részemről, mint bevezető szavaimban már említettem a büntetőjog eszközeit éppen nem tartom alkalmas és hatályos fegyvereknek az öngyilkosság ellen folytatott küzdelemben, nem pedig azért, mert az öngyilkosság egyfelől erkölcsi bűn, másfelől társadalmi kórtünet, már pedig a bűnt kiirtani, a szociális betegséget gyógyítani büntetés segítségével nem lehet. A büntetés az igazságos megtorlásnak s méginkább vagy legalább is kapcsolatosan a társadalmi védekezésnek eszköze, de akkor az öngyilkosokkal, illetőleg az öngyilkossági kísérletet elkövetőkkel szemben nem alkalmazható, mert a megtorló fellépésnek ellene szól az igazságosság elve, a védekező eljárásnak pedig a célszerűségi megfontolás. Az öngyilkos legtöbb esetben ugyanis áldozata a körülményeknek, a felelősség — ha erről egyáltalában szó lehet — ezeknélfogva nem őt hanem a társadalmat terheli. A védekezést tekintőleg viszont — figyelemmel arra, hogy az öngyilkos nem oly értelmű ellensége a társadalomnak, mint a rabló, tolvaj vagy pénzhamisító — nem oszthatnám azt a nézetet, mely a kirekesztésig menőleg az ideiglenes vagy végleges távoltartás során vélne falat emelni az öngyilkos s a társadalom közé. Ellenkezőleg: ha találnánk módot rá, arra kellene törekednünk, hogy az öngyilkossági kísérletet elkövetőt belekapcsoljuk a társadalomba, magunkhoz öleljük s benne az életkedvet felébresszük. Mindez természetesen nem vonatkozik az öngyilkosságra való felbujtás s az ahhoz járuló segítés cselekményeire, melyekben kétségen kívül meg van a büntetést érdemlőség s a védekezésre intő jellemvonás. De lege ferenda nézetem szerint legfölebb arról lehet szó, hogy azt, aki öngyilkossági kísérletet követett el a bolíviai btk. mintájára határozott vagy határozatlan időre gyógyító illetőleg külön e célt szolgáló intézetbe utaljuk, vagy szakértő orvosnak vagy társadalmi gondviselőnek felügyeletére bízzuk. Túlságosan azonban nem tudnék lelkesedni ezért az ideáért sem és pedig két okból; először, mert az öngyilkossági kísérlet elkövetőinek számát jelentékenyen meghaladja azoknak a nyomorultaknak száma, kiknek az élet csak teher, kik azonban azt hősiesen tovább viselik, mert eléggé erős bennük a vallási és erkölcsi érzék s a családi,