Társadalomtudomány, 1927 (7. évfolyam, 1-8. szám)

1927 / 1-2. szám - Az öngyilkosság és a büntetőjog

13 a dü proclamer en consequence, que la complícité d'un fait de suicide n'est puni par aucune loi pénal" (v. ö. Chauveau et Faustin Hélie III. k. 452. 1.). b) Szemben e csoporttal egyedülálló az angol jog s az ennek hatásaként létrejött btkek, amelyek az öngyilkosságot jogellenes cselekménynek minősítvén, büntetés alá vonják annak kísérletét, az arra irányuló felbujtási és kapcsolatos segítő tevékenységet. Az angol common law szerint 1823-ig az volt a szabály, hogy az öngyilkosnak testét átszúrták s útkeresztezésnél temették el (,,on a public highway with a stake being driven through the body"); gyakorlatban volt 1873-ig az öngyilkos vagyonának elkobzása is s a vallás szertartásai szerint való eltemettetést csak 1882 óta engedték meg. A megkísérelt öngyilkosság vétség (misdemeanor) s az e cselekmény miatt eljárás alá vont egyének száma állandó emelkedést mutat (1883-tól 1902-ig 109-ről 203-ra szökkent). Az 1881-ik évi newyorki btk. bűntettként (felony) bünteti az öngyilkossági kísérletet, e szabály azonban nem nyer alkalmazást, mert az amerikaiak azt deadletter-law-nak minősítik. Ez a felfogás érvényesül még a kanadai btk. 237., a szudáni code penal 238. §§-aiban (itt egy évig terjedhető fogház vagy pénzbüntetés, eshetőleg a kettő együtt szabandó ki). Nem érdektelen a bolíviai btk. álláspontja, melynek 519. és 520. §§-aiban kimondatik, hogy aki öngyilkosságot kísérel meg, egy hónaptól egy évig terjedhető időre kórházba utalandó, vagy orvosnak, illetve gondnoknak különleges felügyelete alá helyezendő. Büntette az öngyilkossági kísérletet súlyos kihágásként az 1803-ik évi osztrák btk. 90—92. §§-aiban, mely rendelkezést csak egy 1850. évi jan. 17-én kelt pátens helyezett hatályon kívül; büntette végül a cselekményt az 1903. évi orosz btk, életbelépéséig az ezt megelőző időben érvényben volt orosz büntetőtörvény és pedig a sikerült öngyilkosság esetében a temetés megtagadásával s a netáni végrendelet hatálytalanításával, — a kísérletet egyházi fenyítékkel, — a részességet pedig mint közönséges öléshez járuló bűnrészességet; különleges rendelkezés még az, mely szerint az a szülő, gyám vagy elől járó, ki mást durva eljárásával öngyilkosságba kerget fogházzal és egyházi fenyítékkel büntetendő. c) A büntetőtörvények túlnyomó többsége azt az uralkodónak minősíthető felfogást követi, hogy az öngyilkosság mint ilyen