Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA

32 engedte meg tehát azt, hogy a hazaszeretet minden érdeklődést igénybe vegyen, minden erőt felszívjon. A hazaszeretetet minden módon erősítik, de gondoskodnak arról is, hogy ennek ellensúlyozója legyen a humanizmusban. Ennek az emberszeretetnek, emelkedett életfelfogásnak kétségkívül egyik forrása a vallásosság. Amerika angolszász részében olyan mélyenszántó, komoly vallásos érzést tapasztalunk, melynek mása alig van a földön. Amint a függetlenségi harc befejezését a kongresszuson istentisztelettel ünnepelte meg, épen úgy ma sem hiányzik az állami és egyéb közhatalmi ünnepélyes alkalmakról a pap. Ezzel azonban az egyházaknak és felekezetnek közhatalmi szereplése véget is ér. Amerika tökéletesen valósítjasmeg a legtökéletesebb egyházpolitikai ideált: a szabad egyházat a szabad államban. Az állam nem támogatja anyagilag az egyházakat, csak erkölcsileg, viszont az egyházak teljes függetlenséget élveznek az anyagi erők gyűjtése 'terén és politikai szereplés helyett belmissziói tevékenység útján hiveik erkölcsi színvonalának emelésére törekednek. A hivő egy egyházával, azt nem felette vagy kívüle állónak látja. Ez érvényes a katholicizmusra is, amely Amerikában fényesen igazolja azt, hogy mindennemű viszonyokhoz, minden társadalmi berendezéshez alkalmazkodni képes. Ennek ellenére nem tagadható, hogy épen pánamerikai körökben a katholicizmussal szemben bizonyos ellenszenv uralkodik. Ez az ellenszenv csak részben vezethető vissza arra a körülményre, hogy a katholikusok nagy része olasz és ir, tehát két olyan nemzethez tartozik, amelyek különleges sajátosságaikat aránylag legtovább megőrzik Amerika földjén. Az ellenérzés igazi oka a katholikus egyházi hierarchiában van, amelyet a demokratikus amerikai közszellemmel ellentétben állónak minősítenek és abban a körülményben, hogy a katholikus egyház a pápától, tehát egy Amerikán kívül álló tényezőtől függ. Ugyanez a magyarázata annak is, hogy különösen intellektuális körökben nagyon sok híve van egy józan és az európaitól sok tekintetben eltérő antiszemitizmusnak. Még azoki s,akik a Ku-Klux-Klan önzését és erőszakosságát elitélik, bevallják, hogy sok alapja van a katholikusok, zsidók és négerek elleni föllépésének. Teljes elismeréssel a zsidó vallás iránt, nem egy előkelő egyetemi tanár vagy főtisztviselő fejtegette előttem azokat a veszedelmeket, amelyek a zsidó összetartásból az egységes amerikai közszellemre hárulnak. Egyelőre azonban mindenesetre a legnagyobb békében él egymás mellett a számtalan egyház és felekezet és működik közre az igazi vallásosság és erkölcs megvalósításán. így pl. ugyanazt az épületet különböző napokon vagy a nap különböző óráiban különböző egyházak, sőt keresztények és zsidók használják istentiszteleti célokra, ami Európában teljesen elképzelhetetlen volna. A hagyományok tisztelete, a hazaszeretet a vallásosságon átszűrődve általános emberszeretetté, humanizmussá válik. Az amerikai emberszeretet sohasem internacionális, mindig a hazafiság talapzatán áll, a hazai talajban gyökeredzik. A legátfogóbb képességű, a legnagyobb szabású amerikaiból sem vész ki egy percre sem annak a tudata, hogy ők választott népből származnak, olyanból, mely saját szorgalma és képességei révén hihetetlenül rövid idő alatt győzte le a természeti tényezők és az emberek által okozott