Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA

33 nehézségeket. Az amerikaival ebből a szempontból legföljebb a japán hasonlítható össze és bizonyos fokig a zsidó. Az öntudat azonban sohasem válik az amerikainál önteltséggé és mindig tekintettel van másokra is. Természetes, hogy az emberszeretet erényét is elsősorban honfitársaival szemben gyakorolja. Ez az erény megnyilatkozik már abban a jó modorban, előzékenységben, amellyel mindenkivel szemben viseltetik. Vasutakon, étkezőhelyiségeiben, színházak előcsarnokaiban a durva szó, a hangos nézeteltérés a legnagyobb ritkaságok közzé tartozik. Előzékeny, udvarias mindenki. Azon, aki terhet visz vagy gyalog megy, mindenki segíteni törekszik; nemcsak asszonyokkal és öregekkel, hanem mindenkivel szemben megnyilvánul ez a gyöngédség, aki segítségre szorul; ha azt látják, hogy valaki nagy podgyásszal száll fel a vasútra és nem bír vele vagy targoncájával elakad, mindjárt akad egy-két segítőkéz, esetleg olyanok keze, akik igen divatos ruhát hordanak és a társadalom magasabb fokozatain állnak, no millió lakosnak 15 millió gépkocsija szaladgál az Unióban; gyakorlatilag mindenkinek megvan a módja arra, hogy gépkocsit szerezzen, ennek ellenére erkölcsi kötelessége minden egyedül kocsizó egyénnek, hogy különösen szabad terepen az ugyanabban az irányban haladó gyalogost megkérdezze, hogy merre megy és fölajánljon neki egy helyet kocsijában. Kisgyermekes asszonynak mindig megvan a joga arra, különösen rossz idő esetén, hogy leintse az első autót és helyet kérjen benne. Ha a gépkocsivezető esetleg nem tudja fölvenni, udvariasan bocsánatot kér és megnevezi az okot, amiért a kérést nem teljesítheti. Napirenden van, hogy a volt főnök tisztességes és megbízható alkalmazottjának kölcsönt ad vagy érte jótáll, hogy önálló üzletet alapíthasson, amely esetleg versenytársa lesz a volt főnöknek. Ugy gondolkoznak ugyanis, hogy minden kezdőn segíteni kell és a tisztességes versenytárs mindig többet ér a tisztességtelennél. Megható az a megértés, amelyet az idősebb nemzedék a fiatalabbakkal szemben tanúsít. Nemcsak az általános gyermekvédelemre gondolik itt, hanem főleg arra, hogy az egyetemi tanár büszke tanítványaira s azon van, hogy számukra jó elhelyezkedést biztosítson. Az idősebb újságíró, politikus, tisztviselő útat tör a fiatalabbaknak. Át is engedi szívesen a helyét. Amerikában általában 45—50 éves korukban az emberek visszavonulnak az élettől; az ottani jó gazdasági viszonyok lehetővé teszik, hogy akkorra biztos létalapot szerezzenek és a tapasztalás arról győzte meg őket, hogy különösen az aktivitást feltételező életpályákon a 30 évesek mutatják be a egjobb munkateljesítményeket. Az előzékenység és megértés megnyilatkozik a mindennapi életben, különösen a gyöngébbekkel szemben. A gyermek és a nő fokozott tisztelet •és védelem tárgya; egy szellemes pszichológus ezt is atavisztikus vonásnak tartja az amerikainál abból az időből, amikor az őslakók és a vadállatok ellen valóban védeni kellett a nőket és gyermekeket. Még ma is az a szokás, hogy férfi fedett fővel nem marad, ha nő megszólítja. Télen is megteszik ezt s ha serdülő leány szólít is meg idősebb urat, az is rögtön lekapja a kalapját. Zárt helyen nők jelenlétében nem lehet kalappal lenni. Ugyanaz az amerikai, aki üzletben, sőt hivatalban is fenntartja a kalapját, a liftben leveszi, mihelyt egyetlen nő lép be. Minthogy pedig az amerikaiak életük o Társadalomtudomány. J