Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)
1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA
30 háborúinak jelentősége sokkal élénkebben él, mint sok európai államban. Kezdve az őslakókkal és a franciákkal vívott háborúkon, folytatva a dicsőséges szabadságharc eseményein, minden háborújuk csodálat tárgya; minden csatatéren emlékoszlop, minden nevezetesebb tábornoknak nemcsak szülőhelyén, hanem az ország sok városában szobor ; megörökítése mindazoknak a helyeknek, ahol hőseik: Washington, Johnston, Jackson, Grant jártak. Egészséges politikai érzéküket, belátásukat mi sem bizonyítja jobban, minthogy a federációs háború emlékeit együtt ápolja a győztes Észak s a legyőzött Dél. Minden állam székházában őrzik azokat a lobogókat, melyek alatt az illető állam ezredei a négyéves nagy háborút végigküzdötték; a csatatereket, katonatemetőket, nemzeti parkokká nyilvánították és állami hatóságok, iskolák egyaránt megünneplik ; felkeresik ezeket a helyeket tekintet nélkül arra, hogy az illető helyen épen az Unió vagy a konfederáltak voltak-e győztesek. Alabama város székvárosában, Montgomeryben ma is áll a Fehér Ház, melyben a déliek nagy államférfia, /g//gysow,kikiáltatta az elszakadást és ahonnan megadta a jelt az ellenségeskedésre. Európai értelemben vett szigorú hivatalos felfogás szerint Jefferson lázadó volt. Tudunk eseteket reá saját történelmünkben, amikor a győztes párt kezébe kapván az állam kormányzását, a nemzet törvényes jogait védőket nemcsak üldözte, hanem megbélyegezte. Amerikában ezzel szemben nemcsak tűrik, hanem elő is mozdítják Jefferson emlékének tiszteletét és a montgomeryi Fehér Házat múzeumnak rendezték be a reávonatkozó emlékekből. A legújabb hőse az amerikai történelemnek Roosevelt, a nagy Teddy> aki a már-már uralomra törő szeparációs hajlamokat legyőzte és kifejlesztette az amerikai imperializmust. Newyorki szülőházát 1923 őszén avatták nemzeti múzeummá sok százezer ember jelenlétében és képe északtóldélig feltalálható minden iskolában, minden vendéglőben. A történeti tudat ápolása, másrészt az a megértés, mellyel azóta áthidalt ellentétes áramlatok vezetőit egyaránt méltányolni tudják, azt eredményezi, hogy az éghajlat, távolság, vérmérséklet, sőt talán vérösszetétel tekintetében is annyira eltérő amerikaiak nemcsak egységes műveltséget kapnak az egységes iskolában, hanem érzelmileg is összeolvadtak a hagyományok és a hazaszeretet kohójában. Ott, ahol olyan óriási távolságok vannak, ahol az életviszonyok annyira különbözők, természetesen nem lehet szó arról, hogy a hazaszeretet bizonyos fokozatokat ne mutasson fel. Az amerikai azonban ezt a nehézséget is áthidalja. A lokálpatriotizmus ottan nem ellentéte, hanem lépcsője a nagy Haza iránti vonzalomnak. Akkor, amikor saját államának vagy vidékének hagyományait ápolja, ezt abban a tudatban teszi, hogy ezzel a nagy Amerikát, a yankee ideálokat szolgálja. Egész más a lelki összetétele, hajlama az újangliainak, a puritán utódnak és a virginiai vagy karolinai gentryivadékoknak. Különbségek vannak a keleti államok, különösen tengerparti államok viszonyai és a Nyugat között. Észak és Dél, ha nem is áll ellentétben egymással, mint annak idején, de Dixieland (a déli vidék) büszkén hivatkozik önálló jellegére és dalai elterjedtek mindenütt. New-York egész különálló világ, mely államként akar elszakadni New-York államtól és amely a iöldkerekség minden népét felöleli már.