Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA

20 mintegy 20 százalékos esést mutat, holott a munkabérek a békebeli összegek kétszeresét is meghaladták. Jelenlegi ipari kultúránk elsősorban szénkultúra. A mai műveltség technikai megnyilvánulásait lehet károsoknak vagy hasznosaknak tekinteni erkölcsi kihatásaiban ; kétségtelen azonban, hogy nélkülük teljes összeomlás állana be és csakis általuk válik elviselhetővé az élet. Ezek közül a technikai berendezések közül az erőgépek a legfontosabbak, amelyeket ma még leginkább szén felhasználásával hozunk mozgásba. Futó pillantás a föld széntermelési statisztikájára1 meggyőz arról, hogy ebben a tekintetben is Észak-Amerika van a legkedvezőbb helyzetben és emellett különösen az arktikus részeken még fel nem tárt gazdag szénbányák állnak rendelkezésre. Egyik legnagyobb gondja a művelt világnak az, hogy a szénmennyiség korlátolt. Epen ezért lázas erőfeszítéseket tesznek mindenütt avégből, hogy már energiaforrásokat teremtsenek és használjanak fel. Amerika ebből a szempontból is a legjobb megoldást választotta. Igaz, hogy rendkívül mértékben segítségére van a vizierők bősége és a vízesések nagy száma. A Niagaránál az ember nem tudja, mit csodáljon jobban, a természeti teremtő erőknek csodás játékát vagy azt a szorgalmat, amellyel az ember ezt a csodát is szolgálatára szorította, erejét felhasználja. Ma a vizierők, mint energiaforrások hasznosításában Amerika vezet,2 mindenütt hatalmas viziműveket láttunk, amelyek itt-ott egészen megváltoztatják a vidék arculatát, mint a hires Roosevelt-gát Arizonában. A felhasznált vizierők mennyiségére példaként szolgálhat az Alabama Power Company, amely csaknem egymillió lóerővel rendelkezik és az egyik legkisebb általam meglátogatott energiatermőtelepe, a vadregényes vidéken levő Mitchell-Damm is, napi 72.000 lóerőt állít elő ; ennek az amerikai viszonyok között aránylag kis energiamennyiségnek érdekében a folyó felső folyását körülbelül 15 kilométernyi hosszúságban fogták fel, úgyhogy a völgyet teljesen kitölti most. A vizierők hasznosításának kérdése homloktérben áll és nem utolsó sorban okozója a politikai vagy társadalmi állásfoglalásoknak. Henry Ford elnökjelöltségének terve is úgy merült fel, hogy a Ford-művek ádáz harcot kezdettek az említett Alabama-erőművekkel a középső államok vizierőinek hasznosítása kérdésében. A vizierők ilymérvű felhasználása lehetővé tette egyrészt az egész világrész nálunk szinte lehetetlen mérvű elektrizálását, másrészt a közlekedés csodás fejlődését. Akkor, amikor Amerika gazdasági felsőbbségének okait vizsgáljuk, a közlekedésadta előnyöket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Már maga az a körülmény is óriási előnyt jelent, hogy egyetlen világrész sem bővelkedik annyi gőzhajózásra alkalmas folyóvízben, mint Észak-Amerika és így különböző éghajlatú, különböző viszonyokat visszatükröztető államoknak megvan a módjuk arra, hogy termékeiket a legolcsóbb szállítási eszközök igénybevételével cseréljék ki, sőt a tengerparti 1 A föld 15-5 milliárd mázsára becsült évi széntermelésének közel fele (hatmilliárd) esett 1925-ban Észak-Amerikára. A szénbányászatban is feltűnő az amerikai munkás nagyobb produktivitása, amennyiben harmadfélszerese az európainak. 2 A föld kihasznált vizierőit 30 millió lóerőre becsülik s ennek a fele az Unióra (11 mill.) és Kanadára (3'6 mill.) esik.