Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA

21 kikötőkbe is olcsón szállítsák. Ezt az előnyt rendkívül fokozza azután az a tevékenység, amivel az ember a természetes állapotokat ezen a téren is megváltoztatta, javította. A most kiépülő csatornarendszer lehetővé teszi, hogy óceánjáró gőzösök fussanak be a nagy tavakba és ezzel Buffaló, Cleveland, sőt Chikagó is tengeri kikötőkké változzanak át. Ott pedig, ahol viziutakra még így sem lehet 'szert tenni, a mintaszerű amerikai vasútrendszer oldja meg a leküzdhetetlennek látszó feladatokat is. Nem is a vonatkilométerek száma nyújtja az amerikai vasutak teljesítésének tükörképét, avagy a szállított áruk mennyisége, hanem az, hogy ott, ahol csak némileg is fejlett helyeket köt össze a vasútvonal, mint pl. a Buffaló és Albany közötti New-York Central Rail-Road, mindenütt 6—8 sinpár halad egymás mellett és akármikor megtörténik, hogy az utas valamennyit foglalva látja. Ez annyit jelent, hogy a távolság többé nem nehézség és nemcsak a termelésben, hanem a fogyasztásban is érvényesülhet a legkisebb áldozat és a legnagyobb élvezet elve. A gazdasági tényezők, különösen a közlekedési eszközök vizsgálatánál nem hunyhatunk szemet afölött sem, hogy Amerika a gépkocsik igazi hazája. Több mint 15 millió automobil szaladgál ott és Fordnak sikerült megvalósítania azt a célját, hogy a gépkocsi nyújtotta előnyöket hozzáférhetővé tegye a legszegényebb ember számára is. A kis Ford- vagy Dodgekocsik üzemben tartása minimális összegbe kerül, a kocsi árának törlesztési részletével együtt legfeljebb 22—25 dollárba havonta, aminél nem sokkal kevesebbet költene az illető tisztviselő vagy munkás abban az esetben sem, ha társas közlekedési eszközöket venne igénybe. Az amerikai ember lelki átalakulása szempontjából is nagyon fontos tényező a gépkocsi, amely gyakorlatilag elhanyagolható tényezővé tette a távolságot a mindennapi életben, gazdasági előnyei pedig szembeszökők és kiszámíthatatlanok ; elég ebben a tekintetben arra utalnunk, hogy a nagyvárosok mintaszerű tej- és kerti termékellátása tulaj donképen a gépkocsi tökéletesítése és elterjedése révén vált lehetővé. Amerika gazdasági megizmosodásáról nyert képünk nem lenne teljes, ha csak az őstermelésre, vizierők hasznosítására és a forgalomnak közlekedési vonatkozásaira terjeszkednénk ki. Ugyanaz az államszövetség, amelyik mezőgazdasági termelése tekintetében első a világon, ma már első az ipari fejlődés tekintetében is és meghaladta a modern indusztrializmus szülőföldjének, Angliának a méreteit. Nagy előnye az amerikai gyáriparnak, hogy telephelyei földrajzilag nem különülnek el oly élesen a mezőgazdasági termeléstől, mint Európában. Nagyon sok nagy gyár van egészen kis városban, amelyek erős mezőgazdasági jellegű háttérrel birnak és ipari szempontból előnyük a fő közlekedési vonalokhoz, esetleg viziutakhoz vagy pedig a kőszénbányatelepekhez való közelségükben áll. Ez ismét azt vonja maga után, hogy egyrészt a nagy ipari telep serkentőleg hat környékének nemcsak művelődésére, hanem a munkásság fogyasztása révén a mezőgazdasági termelés fokozására is, másrészt az ipari munkásság nem annyira zárt és minden más társadalmi osztállyal szembenálló réteg, mint ahogy ezt nálunk tapasztaljuk. Az amerikai gyáriparnak további jellegzetes vonásai az üzemi koncentráció, másrészt a hihetetlen mérvű munkamegosztás és munkaegyesítés.