Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)
1926 / 1. szám - A MAI AMERIKA
ujjáéledési mozgalom és a japán imperializmus is parciális jelentőségű eseményekké törpülnek azokkal a tényekkel szemben, hogy az amerikai Unió döntötte el a világháborút, diktálta azokat az elveket, amelyeket Európa tárgyalási alapul elfogadott és reákényszeríti az egész világra gazdasági tudását, berendezéseit, pénzügyi irányítását. Amerikai szakértők állapítják meg az egyes országok teljesítőképességét, ehhez képest ad Amerika hitelt vagy tagadja azt meg ; amerikai tudományos intézetek mentik meg az összeomlástól az európaiakat. Amerikai szokások terjednek el világszerte az öltözködésben, a viselkedésben, az élet beosztásában, a gondolkodás átalakításában. Amerika fölénye különösen három téren domborodik ki : az anyagi világban, a főleg gyakorlati ismereteken alapuló tudásban és az erkölcsi értékek meghatározásában, alkalmazásában jelentkező igazi műveltségben. Amerika fölényének vizsgálatánál elsősorban azt kell szemügyre venni, mennyiben haladja meg Amerika anyagi tekintetben Európát. Ennek, valamint a többi szempontoknak érvényesítésénél Délamerikát tudatosan mellőzzük. Senkinek sem kerülheti ugyan el figyelmét az az óriási mérvű haladás, amely spanyol Amerikának osztályrészéül jutott és azt is számításba kell vennünk, hogy Európa aranykészletének nagyrésze nemcsak NewYork, hanem Buenos-Ayres felé is szivárgott ki. Mindezek a mozzanatok azonban sokkal kevesebbet nyomnak a latban, mint az angolszász Amerikának haladása, fejlődése és az az állandó kölcsönhatás, amelyben ÉszakAmerika az óvilággal van. Viszont Kanadát épen úgy figyelembe kell vennünk, mint az Uniót ; általában Amerikában Kanadát tartják a korlátlan lehetőségek hazájának, ahol valóban vannak még kiaknázatlan természeti kincsek, lakatlan és mívelhető területek és ahol a kormány felelős fejének nyilatkozata szerint csupán egy hiány van még : a lakosság gyér voltából eredő munkáskézhiány. Kanadának az amerikai viszonyok ismertetésébe belefoglalása továbbá „azért is indokolt, mert a lakosság szokásai, gondolkodásmódja, erkölcsi érzéke jóformán azonos a yankeével és alig mutat hasonlóságot Óanglia fiaival. Az anyagi fölényt biztosító tényezők között a legerősebb szerepet kétségkívül Észak-Amerikának a kenyérmagtermelés terén elért eredményei játsszák. Amerika mezőgazdasági fölénye Európával szemben nem a hektáronkénti átlagtermés magasságában van, mely a közép- és nyugateurópai eredményeknek jelentékenyen alatta marad, hanem abban, hogy a gépi és állati munkaerő intenzív használata folytán az egy munkáskézre eső terméseredmény a közép- és nyugateurópainak harmadfélszeresére emelkedik, tehát a mezőgazdasági üzem fölöslege nagyobb. Ez természetesen nemcsak azt jelenti, hogy Amerikának nagy exportlehetőségek állanak rendelkezésére,1 melyek révén a behozatalra szoruló és az orosz búzát nélkülöző Európa gazdasági és politikai függésbe jutott, hanem azt is, hogy a belföldi piacon is jelentékenyen estek az élelmiszerárak. A megélhetés mdexe 1920 tavaszán még közel kétszerese volt a háború előttinek s azóta 1 A föld exportált búzamennyiségének mintegy fele Észak-Amerikából származik, melynek búzatermelése a világtermés egyharmadát teszi ki. Még nagyobb Észak-Amerika részesedése a kukoricatermésben, melyben a világtermelés kétharmada az övé. 2*
