Társadalomtudomány, 1926 (6. évfolyam, 1-5. szám)

1926 / 1. szám - A TÁRSADALOM ÉS AZ ÁLLAM FUNKCIONÁLIS SZEMLÉLETE

6 porsó, mint a bölcső. Először csak elhalkul a gyermekzsivaly, helyenként végkép megszűnik. Később a szülők elhalnak, a ház üresen marad, a telek idegen kézre kerül, ez lenne a sorsa egész nemzetünknek, ha a többi megyék is követnék Somogy példáját. De szerencsére vannak megyék, amelyek népében még buzog az őserő és amelyek ezzel az erkölcsi métellyel még nincsenek megfertőzve. Sőt magában Somogyban is vannak községek, amelyeket nem kezdett ki ez az átkos népszokás. A 312 község közül 44 olyant lehet összeszámítani, amelyeknek a lakossága az utolsó négy év alatt ezer lélekre több, mint 15-tel szaporodott évenként. Ezek közül is kiválik 10 község, melyben a természetes szaporodás a 20-as arányszámot meg­haladta. Érdemes ezeket a községeket névszerint megemlíteni. A legjobban szaporodó községek : Péterhida (23-3), Szentborbás (21*5), Ecseny (20'o), Patalom (22*3), Gadács (22*7), Kára (22 4), Bodrog (20*4), Almamellék (21*7), Endrőc (22'7) és Pusztaszemes (23'o). Bárcsak a többiek is követnék ezek példáját s bár meg lehetne értetni ezzel a nemesebb célok iránt közönyös, csak anyagi érdekeit szemelőtt tartó egykés néppel azt, hogy amikor saját gondtalan életét s családjának jólétét akarja biztosítani, tulajdonkép családjának fennmaradását teszi kockára s a nemzet jövendő sorsát, sőt létét veszélyezteti. Hogyan akarjuk mi régi ezeréves határainkat visszaszerezni, hogyan akarjuk a régi Nagy­Magyarországot visszaállítani, ha népünk öngyilkos módon magára emeli a fegyvert s ahelyett, hogy mint a tenger fövénye árasztaná el a Kárpátok­övezte katlant, fokról-fokra visszaszorul s még ebben a csonka kis ország­ban is pusztulás felé halad. Az egyke-kérdés nem egy-egy családnak a belső ügye, az egyke nemzeti veszedelemmé növi ki magát ott, ahol már a nép minden rétegébe behatolt fertőzete. Somogyban ez már bekövetkezett a statisztika tanúsága szerint, azért az államnak, törvényhatóságnak s magának a társadalomnak is össze kell fogni, hogy a baj legalább lokalizáltassék s ha már megszün­tetni nem tudjuk, legalább további terjedését akadályozzuk meg s más irányban, pl. a halálozás, különösen a csecsemőhalandóság és a tuberkulózis halálozás leszorításával igyekezzünk népünk természetes szaporodását a régi normális keretekbe visszaemelni. Kovács Alajos. / A TÁRSADALOM ÉS AZ ÁLLAM FUNKCIONÁLIS SZEMLÉLETE. A dologfogalmaknak relációfogalmakká való átváltozásáról szóló taní­tás a kritikai idealizmus ismeretelméletének meglehetősen feltárt fejezetei közé tartozik. «Nem lehet kétséges, hogy a természettudomány arra törek­szik és kell is törekednie, hogy a merev és szilárd dolgokat mindinkább feloldja, azokat mint törvényszerűen keletkező és elmúló folyamatokat fogja fel s ez nem jelent egyebet, mint hogy a dologfogalmakat, amennyire csak lehetséges, relációfogalmakká változtassa át —így ír Heinrich Rickert Die Grenzen der naturwissenschaftlichen Begriffsbildung című alapvető művében (2. kiad., 69. L), amelyben e problémának Dingbegriffe und

Next

/
Thumbnails
Contents