Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1925 / 1. szám - Szekfü Gyula, Történetpolitikai tanulmányok. Kiadja a Magyar Irodalmi Társaság. Budapest 1924. 139. lap
40 The Investors' Chronicle. — 1925. január 31. /. A. W. (>., Labour áeiying the lighthing (A villámokkal dacoló munkáspárt). A szocializmus tanítsáai ellentétben állnak a közgazdasági tudomány ismereteivel, mert az eddigiektől különböző eredményekre akarnak jutni, anélkül azonban, hogy megváltoztatnák azokat a teltételeket, amelyekből ezek az eredmények közvetlenül adódnak. A közgazdasági törvények oly motívumokon épülnek fel, amelyek az emberiséget kialakulása kezdetétől átliatják és ezek a törvények mindaddig uralkodni Jognak, amíg az alapvető motívumok fennállnak. A szocializmus a legszebb színekkel festi le azokat az égi állapotokat, amelyek az önzés szellemének detronizálását követnék, mialatt hagyja, hogy ez a szellem tovább folytassa útját. Az ilyen kép puszta látomás, a valóság feltételei nélkül és ezt a délibábot könyörtelenül eloszlatják a gazdasági élet törvényei, amelyeknek igenis megvan a való létalapjuk. Az összeütközés így kikerülhetetlenül közeledik. A munkáspárt ennek a tárgytalan álomképnek szemléidétől megbabonázva napról-n;:pra követelőbb és a gazdasági megfontolásokkal nem törődő igényeket támaszt. Azonban a gazdasági rend, amelyet nem lehet erőszakkal megváltoztatni, csupán a „lelkek átalakítása" útján, a kellő időben hallatni fogja a szavát, amely ezúttal durva és kemény lesz. A munkáspárt, mint Ajax, dacolhat a .villámokkal, de csupán a fájdalmas büntetés kockázatával. . * 'V í t» Weltwirtschaítliches Archiv. — 1925. január. — Wemer Somban, D'w Id'ee des Klassenkampfes (Az osztályharc eszméjéről). Az osztályharc elmélete azt tanítja, hogy az osztályok szerint csoportosult emberi érdekek döntően befolyásolják a történet menetét. Ez a tanítás három elemből tevődik össze: Az érdek elvéből (Intcressenprinzip), az osztály elvéből (Klassenprinzip) és a hatalom elvéből (Macbtprinzip). Az érdek elvén azt a nézetet értjük, hogy az embereket cselekvésükben az érdek vezeti "és ezért a történet hajtóereje az érdek, vagy — a marxi műnyelven kifejezve — hogy az .eszme mindig alul marad, valahányszor az érdekkel jut ellentétbe. Az „érdek" szó sokértelmű és ebben az összefüggésben csak azt jelentheti, hogy az emberek cselekedetét az alantas motívumok határozzák meg. Így formulázza ezt Augustinus, így Dosztojevszki. Az érdek-élv a nyugateurópai történetben, a 17. században lép fel. mint magyarázó elv, Spinozánál és a realista angol filozófusoknál, elsősorban Mandeville-nál, aki az elv megalapítói ának tekinthető. Az osztály elve, vagyis az a gondolat, hogy a történet egymással küzdő emberi érdekcsoportok története, — úgy látszik —- Saint-Simontól ered, aki a modern társadalomban először , állította szembe a földbirtok érdekét a tőke érdekével. A klasszikus nemzetgazdászok is voltaképen ezt teszik, amikor a társadalom jövedelmét földjáradékra, tőkekamatra, munkabérre, stb.' bontják • A hatalmi elv azt jelenti, hogy a történelemben a domináló tényező a valamely egyénben, vagy egyének csoportjában meglévő erő, energia, tehát, hogy a társadalom rétegződése a hatalmi viszonyok kifejezője. Ez az elv szintén a 17. században lépett fel a realisztikus filozófusoknál, HobbesnélrSpinozánál. stb. Az osztályharc elvét is lcgalkalmasabban úgy érthetjük meg. ha egy magasabb szellemi összefüggés keretébe állítjuk. Ez a nagyobb összefüggés az a szellemi irány, amelyet szociális nutiiruUzmnsiwb iu»vp7hi>+iink F?AÍI -i^f ••, ff.i