Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - A kapitalizmus mint gazdaságtörténeti korszak

16 A múltból átszármazó gazdasági célvctések igen különfélék. Ebben viszszatükrözödik a modern népesség gazdag tagozódása. A (gazdasági értelemben vett) kisemberek legalsóbb rétege, a középsorsú akapitalisztikusah beidegzetteké, a kistökéseké, az őstermelő közép- és nagybirtokosoké, a nagy vagyonú járadékosoké, a szellemi foglalkozásúaké, mind e rétegek más-más gazdasági célvetést képviselnek.. Nem a vagyoni különbségek, habár azok természetesen igen erős befolyást gyakorolnak erre, de a eélvetési különbségek, mint étetnézleti, a gazdaság végcéljára vonatkozó meggyőződések és hagyományok, eredményezik a rétegezést. Nem minden ilyen eélvetés volt valamikor uralkodó, mert van közvetlenül — közgazdasági szempontból — gazdaságeflenes gazdasági eélvetés is (a dolce far niente, mint gazdasági hagyomány!). A hajdani uralkodó célvetések számban és gazdasági erőben hatajmas és pozitív gazdasági tevékenységei kiiejtő néprétegeknél találhatók. Minden népréteg, amely a közgazdasági szervezetnek aktiv tagja, vagy a jelenleg, vagy a. múltban uralkodó célvctéseket képviseli, még a kóbor cigányok kihalófélben lévő primitív néprétege is. A közgazdasági értelemben vett eltartottak célvetései sohasem voltak uralkodók, de az illető néprétegek változó erőssége igen erősen befolyásolja az egyes gazdaságtörténeti fejlődési mozzanalok korszakképét. Az összes gazdasági célvetések két extrém typus közt alakulnak ki. Az egyik a legkisebb emberek néprétegéé, azoké az embereké, akiknek fohásza: ..Mindennapi kenyerünket add meg nekünk'*, azoké, akiknek célvetése a puszta élet nyomorult biztosításában merül ki. A másik azon célvetés, amely a gazdasági tevékenységet a minden emberi szükséglettel szemben objektívak nyereség biztosításának szolgálatába állícja. E két véglet közt találjuk a különböző ..hagyományos élctmódfentartási" célvctéseket, a pseudokapitalista célvetési, amely annyira jellemzi a typikus francia kis „rentiert", az evvel nem egészen azonos ..bourgois"-eszményt, az erősen politikai színezetű nagybirtokos célvetést, si»>. "Ál gazdasági célvetések rendszeres sorakoztatására alkalmasnak kínálkőzik azon viszony vizsgálata, amely közöltük és az egyedüli gazdálkodási főcél között fennáll, recte a közvetlenség foka, amellyel- e főcél megvalósítására törekesznek. Ez a gazdasági főcél tudvalevően nem más, mint a létfentartás biztosítása, amelynek legközvetlenebb megvalósítása a mindennapi szükségletek spontán és pillanatnyi kielégítése. Valóban,, az a gazdasági eélvetés. amely ily közvetlen és ötletszerű kielégitésrctörekvésben nyilvánul, rniut legprimitívebb, egyúttal a legősibb eélvetés is. Napjainkban is léteznek néprétegek, amelyek az ily nyomorúságos eélvctésscl beérik. Jellemzik ezeket a rétegeket a műveltség legalacsonyabb foka egyfelől, vagyoutalariság másfelől; s miután műveltség és vagyo?i történeti kategóriák, ennélfogva kétségtelen, hogy a társadalmi lét őskorában egykoron e eélvetés -- faute de mieux — volt az uralkodó. Gazdasági szervezkedés és (iermelési eszközökbe és kereseti alapokba íekteteit) vagyon keletkezése a célvetés mélyítésébe/, és kifinomodásához vezetnek. A mindennapi spontán és konkrét szükségletek kielégítése helyébe a hagyomátársadalom politikai, azaz hatalmi szervezetére. Az, hogy a nagytőkét hasznosító népréteg {nem társadalmi osztály!) az uralkodó gazdasági célvetés alanya és egyedüli alkalmazója, nem mondja azt, s nem is felelne meg a valóságnak, ha mondaná, - hogy ez a politikailag uralkodó néprétoi; A társadalom politikai és gazdasági erői nem azonosak. Aki gazdaságilag hatalmas, az politikailag ideiglenesen vagy véglegesen igen gyönge lehet. Nem akarok erre ünkérít'kínálkozó aktuális példát felhozni.