Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - A kapitalizmus mint gazdaságtörténeti korszak

15 zanatot elmosó általánosításával szemben. Az ügynevezett korszellem nem •egyes korok különleges nagy eszméinek egy befoglalása, hanem a mindenkoron örökké változatlan számban, de változó erősségben adott eszméknek egyszeri kombinációja. Mert az eszme megszületése megelőzte a történelmi fejlődés kezdetét és.minden, amit ember valaha kigondolt és megvalósítani törekedett, mindenkoron egyformán és örökké él közöttünk a szerves lét örökkévalóságának nagy törvényénél fogva. Az ösvallás még ma is él közöttünk babona és népmonda, az ős jog helyi szokás és gyermekjáték, az ősmüvészet folklóré és az őstndomány parasztbölcsesség és kuruzsolás alakjában. Minden későbben megfogant eszme a korábbiakhoz kapcsolódik és azokkal együtt él tovább. Minden •Gélvetés eredetileg egy igen kicsinykörű társadalmi réteg sajátja; a későbbi fejlődés folyamán terjed a társadalomban, míg végre ugyanakkor, amikor a vezető rétegek már új célvetésekre tértek át. áthatja a társadalom egészét. A vezetett rétegeket mindenkoron a legcsökönyösebh maradiság jellemzi. A régmúlt jellemző célvetései eredeti tisztaságukban virulnak az ügynevezett alsó, Vagyis legkevésbbé tamilt s legkonzervativebb gondolkozású körökben akkor, amikor egészen más korszellem uralkodik az irodalmi felfogás szerint. Így a jelenkor, azaz azon kor egyfelől, amelynek mi gyermekei vagyunk S amelynek célvetéseit így legközvetlenebbül ismerhetjük meg, másfelől egyszersmind e célvetések jelenlegi egymásutánjában visszatiikrözteti azok történeti egymásutánját. A korszakképzés lehetőségeinek és megbízhatóságának íentírt pesszimisztikus kritikájával szemben itt látok egy utat. amelyen aránylag megfelelő eredményekhez jutnunk lehet. Igaz, hogy a jelenkor egymás?nellettiségc csak halvány és csonka képét adja az egykori egymásutánnak, de utóbbinak így nyert torzképe még mindig hívebben tükrözteti vissza a múlt eszméit és célvetéseit, mint az okozati összefüggések konstruálásából eredt divatos korszakképek. Szükségesnek tartottam ezen általános szempontok ismertetését előrebocsátani, hogy megindokoljam azt az eljárást, amelynek segélyével a gazdaságtörténeti korszakképzést megkísérelni kívánom. Meggyőződésem az, hogy helytelenül jár el, aki egy hipotétikus gazdasági őskor többé-kevésbbé sikerült konstrukciójából kiindulva építi fel a gazdasági haladás etappjainak elméletét A gazdasági múlt fosszilis maradványait a jelenkorban találom tel azon gazdasági célvetések képében, amelyek elpiis/.títhatlau életerővel nyilatkoznak meg az uralkodó célvetés mellett. Úgyhogy a hasonlat a fossiliák tekintetében erősen sántít, mert nem találunk kövületek élettelen merevségéhez hasonló, de nagy néprétegek közt elevenen pezsgő eszmemenetekét, nem elmúlt, de jelenkori célvetéseket, amelyek mégis inkább jellemzik azon történeti korokat, amelyekben uralkodó gazdasági eszmék voltak, míg jelenleg a vezetettek köreinek szívós maradiságáról tanúskodnak. Azt, hogy a jelenkori gazdasági célvetések közt melyik az uralkodó, nem lesz nehéz megállapítani: ez a nagytőke, azaz a nagytőkét mozgató, hasznosító uralkodó társadalomgazdasági népréteg célvetése. Minden más célvetés, amennyiben az nem egy jövőbeni uralkodásra hivatott eszmekoncepció folyománya, történelmi, azaz a múltból, amikor egykor uralkodó célvetés volt, a jelenbe átszármazó célvetés.1) T) Félreértések elkerülése végett figyelmeztetem az olvasót arra, hogy az itt elmondott értékítéletek merőben és kizárólag társadalomgazdáságiak s semmikép sem vonatkoztathatók a