Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - A SOCIOLÓGIA FELADATAI

- •• •' - -•• -- ----södik a lélektani sociológia, mely már lelki kölcsönhatásokból igyekszik a társadalom lényegét és törvényszerűségeit megérteni. Különösen mint tömeglélektan lep előtérbe. Általános megnyugvást ez a már sokkal szélesebb alapon nyugvó irányzat sem tudott kelteni, mert kétségtelen, hogy a lélektani mozzanatok sem merítik ki az összes társas vonatkozásokat. így terelődött egyes kutatók figyelme a társadalmi lét formái felé és vezetett ama keretek tanulmányozására, melyek között a társadalmi élet lefolyik. Az állam, a pártok, a függőségi viszonyok, a társadalmi működést szabályozó jogszabályok kerülnek így a sociológia előterébe. Ezek lényegének és változatainak tanulmányozása teszi tartalmát a formalisztikus sociológiának, mely a lélektani sociológiáv il egyébként a kapcsolatot elég könnyen megtalálja. És csodálkozhatunk-e * azon, hogy a társadalom bonyolult voltának fokozódó felismerésével és a sociológiai kutatás ily messzemenő szétágazódásával egyes kutatók teljesen elvesztették a reményt arra, hogy a társadalom törvényei okozati viszonyok alapján egyáltalában felkutathatók és egyedül a fejlődés feltárásában, a történelmi szükségszerűség felkutatásában keresik a sociológia feladatát. A történelmi bölcselet, a társadalmi fejlődés menetének és szükségszerűségének feltárása a történelmi sociológia szerint a társadalomtan feladata. Pusztán leíró tudománnyá ez irányzatok egyike sem kívánja a sociológiát lesülyeszteni. A rendszerezés szükségességét mindegyik elismeri és ezzel a sociológia igazi elméleti tudománnyá lesz, mely a társadalmi jelenségek typikus jelenségeit, elemi összefüggéseit kívánja felkutatni és ennek alapján a társadalomra vonatkozó képzeteinek rendszerét akarja nyújtani. Mindegyik irányzat a társadalmat a maga egészében véli megragadni. A különbség a sociológiai iskolák között csak abban van, hogy a typikusat, a jellemzőt és a rendszerezés alapját mindegyik máshol keresi. Ebből adódik egyeseknek inkább az inductiv, másoknak inkább a deductiv kutatás felé hajlása is. Egyesek szerint inkább a megfigyelés és az ezúton nyert typusok alapján való következtetés vezet célhoz, míg mások azt vitatják, miként talán legerősebben Spann, hogy először a társadalom fogalmát kell megalkotni és ebből deductiv úton az egész társadalomtant levezetni. E tanulmány szűk keretében természetesen lehetetlen a fennforgó ellentétek tömkelegét elintézni. Nem is ez a célunk. Ügy hisszük, hogy enélkül is eljuthatunk a sociológia feladatkörének oly általános körülhatárolásához, meiv elegendő ahhoz, hogy megtudjuk, mit várhatunk és mit kivonhatunk a sociolögiától. Elsősorban azzal kell tisztába jönnünk, hogy a sociológia elméleti tudomány, melynek igazi feladata a társadalomra és a társadalmi életre vonatkozó képzetek tisztázása és rendszerezése. A megismerés célja tehát a sociológiának épen úgy, mint minden más tudománynak. A sociológiai kutatás egy fontos követelménye folyik ebből. A természettudományoknál nem fenyeget az a veszély, hogy egyéni és pártszempontok elhomályosítják tiszta látásunkat. A társadalomtudományokban e veszély igen nagy. mert a nyert eredmények, mint erre alább még kitérünk, politikai követelmények támasztására és támogatására használhatók fel. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a sociológia is a tiszta megismerést van hivatva szolgálni és igazi tudomány jellegét csak addig őrizheti meg, amig magának semmiféle mellékcélt nem tűz. A