Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 1. szám - A SOCIOLÓGIA FELADATAI

X A SOCIOLÓGIA FELADATAI. Q

VAKRAN találkozunk még ma is avval a felfogással, hogy a sociológia új tudomány. Könnyen táplálja ezt a felfogást az a tény, hogy a sociológiának még ma sincsen egységes rendszere, sőt feladatkörét illetőleg is még igen eltérők a nézetek. Ez azonban csak a feladat nehéz voltának, nem pedig a tudomány új keletének a következménye. A társadalom természetének és működésének kutatása sokkal régebbi keletű, mint a sociológia elnevezésének alkalmazása és lényegében már Aristoteles Politikája megalapította e tudományt. A sociológia tehát előbb volt, mint a társadalom különböző vonatkozásaival foglalkozó részlettudományok — a szorosabb értelemben vett politika, a közgazdaságtan, a társadalmi lélektan stb. — és megalapításának látszata azért fűződik Comte nevéhez, mert ő vette észre, hogy e részlettudományok mellett, mintegy ezek betetőzéseként, szükség van egy összefoglaló, a társadalmi jelenségeket a maguk egészében tárgyaló tudományra. Ha e tudomány máig nem tudott egységes rendszer felépítéséig eljutni és még feladatkörét illetőleg is hatalmas eszmeharc dúl, akkor ennek okát abban kell keresnünk, hogy feladata oly sokoldalú, hogy az egyoldalúság irányában való kisiklásra sok alkalmat nyújt. Valóban, ha végigtekintünk a sociológia irodalmán, az tele van ily kisiklásokkal. Comte a természettudományokhoz hasonló alapra kívánta e tudományt helyezni és benne — persze sajátos értelemben — mintegy a társadalom fizikáját megalkotni. Utódai belátták, hogy a mechanistikus felfogás a társadalommal szemben elhibázott és ezért inkább a biológiához közeledtek. Így megszületik a biológiai sociológia, mely élettani alapokból igyekszik a társadalmat levezetni és életműködéseit megmagyarázni. Majd e felfogás is szűknek bizonyult és megszületett a biológiai sociológiához még közel álló fajelméleti sociológia, melyhez később az összehasonlító néprajzi sociológia csatlakozott. Majd a létért való küzdelmen, mint az ember élettani működéséhez oly szorosan csatlakozó folyamaton akadt meg a kutatók szeme, mely a fajok és az osztályok közötti küzdelemmé szélesedve bonyolódik le. A Marx—Engehféle materialistikus történetmagyarázat hatása alatt így keletkezett a gazdasági sociológia, mely a társadalom életfolyamatainak lényegét a gazdasági jelenségekben véli feltalálni. Majd a társadalom életfolyamatainak a materialistikus tartalomban keresése is szűknek tűnt fel. A lelki kapcsok felé fordult az érdeklődés, melyek nélkül egymásmellettiség vagy egymással való küzdelem lehetséges, de igazi társas lét el nem képzelhető. így újabban egyre erő-