Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - A George Scelle-eset

/ 149 amíg Magyarország újra átváltozik a politikai és gazdasági erők szabad ösz-zemérésének olyan pályájává, ahol egyforma lehetőségek, egyforma utak nyíl5iak meg mindenki előtt: és nincsenek többé akadályversenyek".1) Ezt nem* kell magyarra fordítanunk, mert sajnos, a szervezett munkásság kezébe ez a; cikk aligha fog eljutni. Szombatfalvy György. A George Scelle-eset. A magyar napilapok is megemlékeztek a George Scelle afférról. Hónapokon át tartotta izgalomban a francia közvéleményt ez az ügy, amelynek lényege röviden az, hogy a Herriot-kormány kultuszminisztere (Francois Albert) a párisi egyetemre a nemzetközi jog tanárává nevezte: ki Scelle-t. Megelőzően nemcsak hogy Scelle személyéről nem volt szó a nem-' zetközi jogi stúdiummal kapcsolatban, de konkrét kérdés alakjában még csakszönyegen sem forgott új nemzetközi jogi íanár megbízatása. Csak annyiban foglalkoztak e kérdéssel, hogy a jogi kar Le Fur-t óhajtotta volna szinte egyhangú határozata szerint azon a kathedrán látni, hová a kultuszminiszter rendelkezése folytán Scelle került, azaz hogy csak került volna, ha a francia főiskolai diákság egységes állásfoglalása meg nem akadályozza a kinevezés gyakorlati érvényrejutását. Mert ez a kinevezés, mint az egyetemi szabadságot sértő tény, tüstént csatasorba állította a párisi egyetemi ifjúságot, amely jól kigondolt és keresztülvitt (mert nyilván hosszú tapasztalat tradícióin felépült) stratégia alapján megszállotta az egyetemet s két izben is lehetetlenné tette, hogy az új tanár megtartsa előadását. A kultuszminiszter erre bezáratta az egyetem kapuit s a tanítás szünetelt. A diákság sztrájkkal felelt a miniszter erélyes sakkhúzására, majd a kamarában interpellációk hangzottak el az új tanár kinevezése dolgában. Verekedések, utcai botrányok, a rendőrség közbelépése tarkították az eseményeket, végsőkig fokozta azonban az izgalmat Barthelemynek a jogi fakultás doyenjének felfüggesztése, akit a miniszter a diáksággal. rokonszenvező jóindulatú semlegességben talált bűnösnek, megállapítván róla, hegy ölhetett kezekkel tűrte az eseményeket s a rend helyreállítását meg sem kísérelte. A tanári kar két szavazat ellenében bizalmáról biztosítja a felfüggesztett doyent, a Quartier Latinben pedig megalakul a Comité de défense des libertés universitaires s a párisi diákság felszólítására egymásután lép sztrájkba a vidéki egyetemek hallgatósága is, mert ez az ügy már nemcsak a párisi egyetemé, valamennyi egyetem szabadságáról van itt szó, allons enfants! Diákgyülések, felvonulások, hivatalos kommünikék s a sztrájkoló ifjúság manifesztumai jelzik a hatalmas izgalomban lepergő eseményeket, amikor megbukik Herriot s a helyébe lépő Painlevé-kormány kultuszminisztere, De Monzie, visszahelyezi állásába a felfüggesztett doyent, Scelle pedig lemond a megtiszteltetésről s önként távozik a sülyesztőn a párisi tudományos világ színpadáról. A Scelle-afférnek a rövidre fogott története első pillantásra az egyetemi önkormányzati gondolat diadalmas kilobbanásának tűnik fel, amelynek hevében a hatszáz évvel ezelőtt alapított Sorbonne-nak az emberi szellem magas régióiban munkálkodó tudós magvetői az ifjúsággal teljes, egyetértésben ragadnak fegyvert a tudomány intézményének szuverénitása mellett. Ámde — és ez. az, ') A Világ vezércikke 1924 május 24.