Társadalomtudomány, 1925 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 3. szám - Az EGYKE A SOMOGYI NÉP SZOKÁSAIBAN S LELKIVILÁGÁBAN

140 fejlődik megfelelő kötésű gyermekké. Az ilyen „penészvirág" könnyen elpusztul. Az egykés anyák jórésze is az agyonkenegetés következtében elgyengül.,, elbetegesedik, idő előtt megöregedik s elhal. Szinte szánalmas rájuk nézni. Nem is késnek a többgyermekes anyák megjegyezni: „Hadd szenveggyeii,. úgy köM neki!" „Isten a bíró, megfüzeíett neki!" Ha valaki vasárnaponkint mise előtt végignézi a fiatal menyecskéket, látja milyen sápadlak, véznák, ingatag járásnak, míg az 50—60 év körül levő asszonyok piros-pozsgásak, erőteljesek, kövérek. Igen, mert ők nem kenegettették el magzataikat; ők 5—11 gyermeket szültek. ;•'J ;.';Jf' <• ' ív. . , ^ ,,. ,l -. ,' N Gazdasági tekintetben is a legsúlyosabb következményekkel jár az egyke. Az egykés községekben többtermelés meghonosításáról szó sem lehet. Az egyke mellett nincs a családoknak elég munkaerejük a föld megmunkálására. Es ez az állapot folyton rosszabbodik. Sok család kihal. Egy-egy gyermek 2—3 birtokot is örököl. A gazda cselédet nem kap, de nem is akar tartani, minek 'következtében a földet nem tudja kellőleg megmunkálni, annak egy része parlagon is marad. A gyermektelen öregek pedig késő öregkorig a legkeményebb munkát kénytelenek végezni, cselédjük nincs, napszámost sem akarnak fogadni, a gazdálkodás megszokott méreteiből pedig nem engednek. Némelyek még ebédelni sem érnek rá. Egyesek bérbeadják birtokukat, vagy legújabb szokás szerint öregségükre más gazdákkal tartatják el magukat s annak fejében birtokukat vagy annak egy részét az illetőre íratják. Amidőn a szerbek kivonulása után, felsőbb rendeletre megjelentem egy kis somogymegyei református faluban, ott a presbitérium tagjai azzal a kijelentéssel álltak elő, hogy ők két urat, t. i. papot és tanítót, a faluban nem tartanak. Kérdésemre, hogy ugyan miért nem, előadták az okát is: nem tudják a pap földjeit megmunkálni, sőt a magukét sem végezhetik el. Persze kitűnt, hogy egyke dühöng a faluban. Nincs gyermek, nincs munkaerő. V. Az erősen egykés községekben a halálozások száma általában fölülmúlja a születések számát. Somogyban vannak községek, amelyekben egyharmada, sőt fele a családoknak, mint gyermektelenek, nemsokára kihalnak. És ezek száma napról-napra szaporodik. » Az egyke Somogyban folyton terjed. Régebben csak a reformátusoknál divatozott; ma már a kath. vallásuaknál is meghonosult, sőt nemcsak a magyaroknál, hanem a vármegye közepén lakó horvátajkú lakosoknál is (Buásák, Varjaskéz, Tótszentpál s Táska községekben). Egyedül a megye déli részén lakó horvátok mentek még e bajtól. Es hogy terjed? Kik terjesztik? Elsősorban a bábák és pedig az u. n. „képzett" bábák. Azoktól tanulják az anyák, ezek pedig egymástól. Üj bába jön a faluba. Egyszer csak azt veszi észre a lelkész, hogy az abortálások kezdenek gyakoriakká válni. A falu nagyságához képest évenkint 4—5, 8—10. Ha senki nem kutatja a jelenség